Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Lőrincz Zsuzsa: Adatok a katolikus egyház társadalomszervező tevékenységéhez Budapesten, 1919-1944 = Dannye k socialno-organizatorskoj deâtel'nosti katoličeskoj cerkvi v Budapešte, 1919-1944 gg. 583-606

A Leány védelmi Bizottság a leány védelemmel foglalkozó szervezeteket fogta össze. Vezetője Szegedy-Maszák Aladárné volt. Ide tartoztak a már korábban említett Szent Zita-körök, a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége. Az Ifjúsági Bizottság munkájáról a későbbiekben, az ifjúsági egyesületeknél szó lesz. A Szociálpolitikai Bizottság vezetője Schlachta Margit volt. Ennek a bizottságnak volt a feladata a katolikus nők politikai — ahogy ők nevezték: állampolgári nevelése. Azt, hogy hogyan végezték ezt a munkát, a Keresztény Női Tábor munkájából láthattuk. A Háztartási-Gazdasági Bizottság főleg a már említett Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetségében fejtette ki működését. Korszerű élelmezés, szappanmegtakarítás, takarékos fűtés volt az előadások, a bemutatók tárgya. Különböző háborús étel és befőzési recepteket adtak ki és propagáltak a háború alatt. Ilyen receptkönyvet adott ki a Dolgozó lyányok is, a Kalász is. A Testvérszövetség eszpresszót és háziipari üzemet tartott fenn. A bizottság vezetője Strumpf Károlyné volt. Bekapcsolódott a háború idején az egyház a nőknek a háború melletti mozgósításába. Ez két vonalon történt: a Keresztény Női Tábor útján és a Nők Önkéntes Honvédelmi munkaszolgálata útján. Ez utóbbi Országos Felügyelősége a csúcsszervezetek között a Katolikus Nők Szövetségét is felkérte a toborzásra és a jelentkezők nyilvántartására. A kongregációk kívül estek a tulajdonképpeni társadalmi egyesületek keretein. így a kongregációk nem tartoztak az egyesületek központjához, A kongregációk rendeltetésüknek megfelelően hitterjesztési közösségek voltak, ténylegesen azonban módszereik, szervezetük hasonlósága, működésük a mi szemünkben társadalmi egyesületté avatja őket. Ezért beszéltünk a férfiak egyes kongregációiról az előbbiekben, és ezért beszélnénk erről a nőknél is. Nem lehet feladatunk minden Mária-kongregáció szervezetének, működésének ismertetése, inkább egy jellemző kongregációt ragadunk ki. A Magyarok Nagyasszonyáról nevezett és Szt. Ágnes pártfogása alatt álló úrilányok kongregációja az 1941 — 42-es évben

12 két csoportban működött: az iskolából kimaradt tagokból állt az I. csoport, és a még iskolába járók alkották a II. csoportot. Az I. csoport 56 tagot, 24 kültagot (ez utóbbiak között asszonyok is voltak), a II. csoport 17 tagot és 14 jelöltet számlált. Mind a két csoport minden második héten rendes gyűlést tartott. A kongregációk mindegyike egy-egy előljáró irányítása alatt működött, s ezek minden esetben egyházi emberek voltak. A kongregáció elöljárója az 1941. évben Körtvélyessy Ferenc hittanár volt. Tisztikara egy elnöknőből, két aszisztensből, egy titkárból, egy jelölt mesternőből, háznagyból, pénztárosból, könyvtárosokból és tanácsosokból (10) állt. 1941-ben 20 rendes gyűlést, 5 magisztrátusi gyűlést és külön 1 — 1 szakosztályi gyűlést tartottak. A kongregációban három szakosztály működött: hitbuzgalmi, missziós és szociális. A hitbuzgalmi szakosztály szentségimádási vasárnapokat rendezett. A missziós szakosztály missziós folyóiratokat terjesztett. Három kínai 592