Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Lőrincz Zsuzsa: Adatok a katolikus egyház társadalomszervező tevékenységéhez Budapesten, 1919-1944 = Dannye k socialno-organizatorskoj deâtel'nosti katoličeskoj cerkvi v Budapešte, 1919-1944 gg. 583-606

gyermeket kereszteltetett meg és 126 pengő adományt küldött a kínai missziók részére. A szociális szakosztály tagjai szegény családokat, hadbavonultak hozzátartozóit látogatták, sebesült honvédeket kerestek fel a kórházakban és sajtótermékeket vittek számukra. Vezették az Illatos, úti gyermekek szívgardáját. Egy-egy gyűlésükön előadásokat hallgattak és egy-egy aktuális kérdést vitattak meg. Kimondottan vallási tárgyú gyűlésük az egész esztendőben kettő volt, a többi tárgya a lányokat, mint társadalmi lényeket foglalkoztató probléma volt: a november 4-i gyűlésén a Dolgozó Lányok központi vezetője ismertette mozgalmukat a prézes a szenvedő lelkek segítéséről beszélt, november 18-án ismertették „A keresztény házasságról" szóló pápai körlevelet. A prézes Szent Erzsébetről emlékezett meg, utána a házasság egyes problémáit vitatták meg. December 2-án Nagy Töhötöm S. J

4 finnországi útjáról és az ott szerzett tapasztalatairól tartott előadást. Előadásokat tartottak még a leányideálról, továbbá Leány a jövő frontján, A kongreganista feladatai a mai időbeni. Milyen leányt keres a mai modern katolikus férfi?, Krisztusi elvhűség a mindennapi életben, A népi írókról és népi irodalomról, Film, színház, irodalom és a család címmel. Belekapcsolódtak a háborús Magyarország életébe, „Honvédnap "-ot rendeztek, amely alkalomból műsoros estet rendeztek, sebesült katonákat láttak vendégül, majd fel is keresték őket a kórházban. A legnagyobb gondja az egyháznak az ifjúság megszerzése volt. Hatását, mint a későbbiekben látni fogjuk, főleg az iskolákon keresztül érte el, de az ifjúsági egyesületekben kifejtett tevékenysége is figyelemre méltó. Ha az egyetemi hallgatók szervezeteit tekintjük, elsőnek az Emericanát kell megemlítenünk. Az Emericana közismert egyetemi bajtársi egyesületei csak részei az Emericanának, amelynek tagjai legtöbbször a „legmagasabb" körökből kerültek ki, de leghírhedtebbé az egyetemi szervezetek váltak. Az Emericana mindig az egyház közvetlen irányítása alatt állott. 1939-től az új alapszabályok értelmében az Emericana commendatorait maga a hercegprímás nevezte ki. Az Emericana funkcionárusai egyben rendszerint valamely komoly állami pozíciót foglaltak el.

13 Az állam és egyház összefonódása mindenkor szemléltetően megmutatkozott. Az említett esztendőben a hercegprímás a Budapestvidéki tankerületi kir. főigazgató előterjesztésére (aki egyben az Emericana commendatorának állandó helyettese is volt) a commendátori tisztségre dr. Bitter Illés apátot, a magister magnusi tisztre pedig Gerevich Tibor egy. nyilv. r. tanárt nevezte ki.

14 Az Emericana feladata volt a Horthy-féle „keresztény szellem "-et az egyetemeken meghonosítani. Ez azt jelentette, hogy tagjai ugyan szóban és írásban többször hangoztatták a napi politikától való távolmaradásukat, de a gyakorlatban sokszor használta fel őket a kormány sztrájkmozgalmak levezetésére, vagy hangulatkeltésre (pl. zsidóveréseknél) . Körülbelül ugyanaz volt a feladatuk, mint a szintén egyházi vezetés alatt álló Szent Imre-kollégiumoknak. A budai és pesti Szent 38 Tanamányok Budapest múltjából 593