Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

A Weiss Manfréd Művek természetesen változatlanul meghatározták Csepel gyáriparának jellegét. A nehézipar súlyát még csak növelte a petróleumfinomító vállalatok fejlődése, amely a szabadkikötő kiépítéséhez kapcsolódott. A 20-as évek elején a Magyar Kőolaj Rt., a Vacuum Oil Co. és a Magyar Belga Ásványolaj Rt. épít nagyobb tárolókat és részben finomítókat is, amelyek több száz munkást foglalkoztattak.

72 Az 1920-as években, mint az egyes helységek ipari fejlődésének konkrét áttekintése mutatja, a könnyű- és különösen a textilipar gyors térhódítása ment végbe a Budapest környéki gyáriparban. A világháború előtti években és a háborús fejlődés során kialakult iparszerkezet a háborút követő évtizedben lényegesen átalakult. Az alábbi összefoglaló táblázat szemléletesen mutatja a végbement változásokat: A gyáripari munkások iparági megoszlása %-ban 1920 1930 Nehézipar Könynyűipar Élelmiszeripar Nehézipar Könynyűipar Élelmiszeripar Újpest—Rákospalota 66,5 30,0 3,5 53,0 44,4 2,6 Kispest—Pestlőrinc—Pesterzsébet— Soroksár 61,6 33,5 4,9 37,6 61,9 0,5 B udaf ok—Albertfalva—Nagytétény 64,6 7,8 27,6 59,3 30,5 10,2 Csepel 97,1 2,9 1 0,0 82,0 14,5 3,5 Összesen 74,2 22,1 3,7 57,8 39,3 2,9 A század elején és első éveiben a Budapest környéki helységeket még nagyrészt kialakulatlan ipari profil jellemezte, ez alól csak a könnyűipari jellegű Újpest, az élelmiszeripari túlsúllyal rendelkező Budafok és a Weiss Manfréd Művek által meghatározott Csepel volt kivétel. Az 1910-es évek és a háború időszakának ipari fejlődése azután — a háború végén és a háborút közvetlenül követő években bekövetkezett nehézipari visszaesés ellenére is — az egész Budapest környéki ipari övezetnek meghatározott, mégpedig nehézipari jelleget adott. 1920-ban az észak-pesti és dél-pesti iparvidék többé-kevésbbé azonos jelleggel, a nehézipar 62—67%-os túlsúlyával, elenyészően kicsiny élelmiszeriparral rendelkezett. A dél-budai ipari település ezzel megegyezett a nehézipar súlyát tekintve, s csak annyiban mutatott eltérést, amenynyiben a satnya, szorosabban vett könnyűipar helyett az élelmiszeripar játszott nagyobb szerepet. Csepel ipari jellegét viszont változatlanul a Weiss Manfréd Művek hegemóniája adta meg a nehézipar közel 100%-os részesedésével. 1920 és 1930 között rendkívül nagymérvű eltolódás ment végbe. A legszembetűnőbb a dél-pesti terület iparszerkezetének gyökeres megváltozása: a nehézipar korábbi túlsúlyát elveszti, s a szorosabban vett 566