Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

Hungária Guttapercha- és Gumiárugyár Rt. nevet vette fel, s kb. 250 munkást alkalmazott.

67 Csefel ipari fejlődése korábban lényegében kizárólag a Weiss Manfréd Művek fejlődésére korlátozódott. A világháború utáni években, amikor az új viszonyok között az ipari fejlődés irányában lényeges változások következtek be, Csepel gyáripara is kiszélesedett. Részben a Weiss Manfréd Művek háború után üresen maradt épületeiben rendezkedtek be az első csepeli textilüzemek, amelyek a gácsi és losonci posztógyárak ^g-ad részben leszerelt és Csepelre szállított berendezéseivel, a Kereskedelmi Bank és a Moktár részesedésével 1920-ban jöttek létre.

68 1923-ban alapították a Neményi-testvérek Papírgyár Rt.-t, amelynek első gépegysége csomagoló- és írópapír gyártását végezte. 1928-ban helyezték üzembe a második, 1930-ban a harmadik gépegységet, amelyeken író- és nyomópapírt, s korábban az országban nem gyártott papírfajtákat gyártottak. A gyár munkáslétszáma megközelítette a 400 főt. A 20-as évek elejének könnyűipari alapításait Csepelen két szűcsárugyár egészíti ki. A háború előtt működő szűcsmúhelyből a háború utolsó éveiben vált gyári vállalattá a Kovács-féle szűcsárugyár, amely 1923-ban üzemeit a Szűcs- és Szőrmeárugyár Rt.-nek adta el. A társaság 80—100 munkással dolgozott, s termelésének nagy részét exportálta. Ugyanebben az évben ismét létrejött és ugyancsak 80—100 munkást alkalmazott a Kovács-féle szűcsárugyár is.

69 Csepel ipari fejlődésében a vezető szerepet természetesen továbbra is a Weiss Manfréd Művek játszotta. A hatalmas hadiüzemet a haditermelés beszüntetése és gépparkja egy részének a megszálló hatóságok által történő elszállítása rendkívül súlyosan érintette. A gyár azonban mégsem került az üzemüket beszüntetni kényszerülő hadivállalatok sorába. A korábban haditermelésre használt gépeket, a gyár hideg- és meleghúzó kapacitását mindenekelőtt mezőgazdasági kisgépek, eke, szántóvas stb. gyártására állították be, s a legnagyobb, a harminc és feles óriáságyuk lövedékeit előállító gépeken tejeskannákat gyártottak.

70 Ugyancsak a húzógépek kapacitásának kihasználására kezdték meg a 20-as évek elején a zománcedénygyártást, a mezőgazdasági kisgépek mellett másik legfontosabb tömegcikk-termelést. A jelzett cikkek termelése foglalkoztatottságot biztosított a gyárnak, de még egyáltalán nem jelentette a hatalmas gyáróriás új termelési profiljának kialakulását. A gyár ezekben az években szinte mindent elkezdett gyártani. „Alig van az országban olyan mezőgazdasági, vagy ipari nyersanyag — állapítja meg 1922-ben egy gazdasági lap — melynek feldolgozására Weiss Manfréd ne gondolt volna." A 20-as években azután fokozatosan sor került a gyár béketermelési profiljának kialakítására; berendezkednek a csőgyártásra, majd az évtized közepétől kezdve a kerékpár-, varrógép-, autó-traktorgyártást honosítják meg.

71 Változatlanul tovább folyt a legkülönfélébb termékek korábban megindított termelése is, ez pedig a kisés nagytömegosztály állandó foglalkoztatottságát biztosította. A modern technikával dolgozó üzem a béketermelés alapján is az ország egyik vezető vállalatává fejlődött. 565