Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

A főváros környékének lakossága a vizsgált időszakban igen nagy mértékben növekedett. Gyorsabb volt ez a fejlődés, mint akár 1900 és 1910, vagy mint az 1910 és 1920 közötti évtizedekben ! Ezekben az években végérvényesnek tekinthető a Budapest környéki iparvidék kiszélesedése a dél-budai területen Albertfalva és Nagytétény bekapcsolása révén. Bár ezen községek jelentősége még jóval elmarad a táblázatban feltüntetett egyéb helységekhez képest, mégis, elsősorban a Budapest XI. kerületi iparfejlődés következtében Budafok mellett most már Albertfalva és Nagytétény is a fővároshoz kapcsolódó ipari övezet szerves részévé vált. A Budapest környéki ipari övezet lakosságának alakulását vizsgálva szembetűnő — a már a megelőző évtizedben is megfigyelhető — jelenség, hogy a dél-pesti terület fejlődése jelentősen meghaladta az észak-pesti zóna gyarapodását. Amíg Újpest és Rákospalota lakossága mintegy 20%-kal nőtt, addig Kispest—Pestlőrinc—Pesterzsébet és Soroksár lakossága közel egyharmaddal emelkedett, s most már 40%-kal haladta túl az észak-pesti terület lakosságát. A korábbi Erzsébetfalva ezekben az években (1923) lett megyei várossá, s felvette a Pesterzsébet nevet. A peremvárosok jelentősége a világháborút követő évtizedben ugrásszerűen megnőtt. Habár már az 1910-es években is valamivel nagyobb volt e helységek lakosságnövekedése, mint Budapesté, a különbség most vált kirívóvá. Budapest népessége 1920 és 1930 között 928 996ról 1 006 184-re emelkedett. A kereken 78 000 növekedés már jelentősen elmaradt a vizsgált helységek 95 000 főnyi lakossággyarapodása mögött ! A Budapest környéki övezet lakosságának — s ebben a tekintetben természetesen igen fontos szerepet játszottak a tanulmányunkban figyelmen kívül hagyott nem ipari jellegű települések is — a fővárosét meghaladó növekedése mindenekelőtt arra vezethető vissza, hogy a budapesti iparban elhelyezkedni kívánó, a vidékről feláramló tömegek nagyobb részt a főváros környékén telepedtek le. A peremvárosok vonzóerejét, amelyet elsősorban az olcsóbb telekvásárlási lehetőségek és a jóval alacsonyabb lakbérek kölcsönöztek, e helységek gyors kiépülése még csak fokozta, s ez a budapesti lakosság egyes rétegeit is kiköltözésre ösztönözte. Döntő szerepet játszott, hogy a 20-as években már a környező helységek ipari fejlődése is elérte a budapesti mértéket. A vidékről felvándorló tömegek egyre nagyobb szerepet játszottak a lakosság növekedésében. Amíg Budapesten a helybeli születésűek aránya 1920-ban a népesség 41%-át tette ki, s 1930-ban már 45%-ot,

5S addig a környező helységekben fordított helyzetet tapasztalhatunk. Kispesten az 1920-as 20,5%-ról 1930-ra már csak 18,4%-ra, Pesterzsébeten a vizsgált időszakban 24,9%-ról 18,5%-ra, Pestlőrincen 17,4%-ról 10,2%-ra csökkent a helybeli születésűek aránya.

54 A helybeli születésűek arányának visszaszorulása és a fővárosi fejlődéssel ellentétes iránya világosan jelzi, hogy a vidékről felköltözők legnagyobb tömegei a környező helységekben települtek le. Kispest lakosságának 1930-ban közel 43%-a, Pestlőrinc lakosságának 47%-a vidéki születésű volt. A Buda558