Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

pestről meginduló kitelepülési huhámot jól jelzi, hogy az előző két helység lakosságának 24,4, illetve 23,1 %-a Budapesten született.

55 A lakosság növekedése az ipari népesség számának további gyors emelkedésével járt együtt. Az 1920. évi — az 548. oldalon közölt — állapottal szemben 1930-ban az ipari és kereskedelmi-forgalmi népesség száma a következőképpen alakult: A Budapest környéki ipari övezet lakosságának foglalkozási megoszlása 1930-ban Ipari népesség Az összes népesség %-ában Kereskedelmi forgalmi népesség Az összes népesség %-ában Újpest 43 472 64,5 10 791 16,0 Rákospalota 22 287 52,0 7 323 17,0 Kispest 34 718 53,6 14 116 21,8 Pesterzsébet 39 966 58,8 12 992 9,4 Pestlőrinc 15 420 50,3 6,436 20,9 Soroksár 8 040 10 942 55,3 1968 4 328 13,8 Budafok 8 040 10 942 55,3 1968 4 328 21,8 Albertfalva 1751 52,5 625 18,1 Nagytétény 4 138 57,7 1037 13,9 Csepel 18 132 79,2 1859 8,3 Összesen 198 866 58,3 61475 18,0 Az ipari népesség tehát egy évtized folyamán 136 990-ről 198 866-ra,. több mint 60 000 fővel, 45%-kal növekedett. Az ipari népesség aránya az összlakosságon belül tovább emelkedett. E tekintetben csupán Kispest és Pestlőrinc mutat kisebb visszaesést, amit az ide irányuló budapesti tisztviselő-kitelepülés, valamint az országtól elcsatolt területek átvándorló tisztviselő rétegeinek letelepedése idézett elő. A Budapest környéki övezet ipari népességének a világháborút követő években végbement fejlődését különösen a Budapesttel való összehasonlítás helyezi éles megvilágításba. Láttuk, hogy a századforduló utáni gyors fejlődés következményeként a környező helységek ipari népessége már 1920-ra a fővárosi ipari népesség több mint 37%-át tette ki. A bekövetkezett fejlődés eredményeként azonban 1930-ban a peremvárosok és községek ipari népessége már a fővárosi ipari népesség közel felét (48,4%) érte el. A magyar városok sorában az ipari lakosság arányát tekintve az első öt helyen Újpest, Pesterzsébet, Budafok, Kispest és Rákospalota állt.

56 A vizsgált helységekben lakó kereken 91 000 ipari munkás fele 1930-ban a helybeli iparvállalatoknál dolgozott. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az 1929 őszén kirobbant túltermelési válság az ipari termelést ebben az évben már erősen visszavetette, nem tételezhetjük 559