Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

tulajdonában volt, aki 1864-ben egy belga konzorciumnak adta tovább a birtok eme részeit parcellázás céljából. Az André lyaugrand Dononcott belga cég eleinte nagyobb telkeket hasított ki, amelyeknek természetesen nem volt keletjük. Ez a parcellázás már csak a kisembereket érinthette, akik épp a letelepedés s családi házépítés olcsóbb lehetőségét keresték Pest környékén. Pár évi tapasztalat a belga céget is rávezette a kisparcellázás szükségességére: 1868-ban kezdik a kis parcellákat árusítani. Ez meggyorsítja a fejlődést elsősorban a mai Pesterzsébeten, amelynek korabeli két telepén. Erzsébetfalván és Kossuthfalván 1870-ben már mintegy 80 ház épült fel. Ez a fejlődés még néhány évig tartott, amikor is 1880-ban a két telep kezdett összeépülni. Az új község gyarapodása azonban hamarosan megrekedt. Ahhoz, hogy egy Pest melletti kis lakótelepülésből egy a fővárosra szervesen ráépülő, vele bizonyos értelemben munkaegységgé váló helység alakuljon ki, a közlekedés kiépítése lett volna szükséges. Ennek hiányában nagyobb arányú munkástelepülés is aligha volt lehetséges. Ezt a problémát az sem oldotta meg, hogy a község 1880-ban vasútállomáshoz jutott. 1887-ben a HÉV vonalának kiépítése Erzsébetfalva s Budapest-Közvágóhíd között gyökerében megváltoztatta a helyzetet. S a fővárossal való szerves kapcsolat eredményeként Erzsébetfalva lakossága 10 év alatt 1000-rol 15 000 főre szaporodott.

9 Kispest fejlődése, mely többé-kevésbé azonos volt Erzsébetével, szintén a Sina-birtok parcellázásából jött létre. Az igen olcsó, négyszögölenként 80 krajcáros telekárak hatására itt 1870-ben épül fel az első ház. Bár a, telekárak később, a 70-es évek második felében még olcsóbbak lettek,, a belvíz-feltörések, még inkább ismét a közlekedés hiánya itt is a fejlődés, gátjává vált. A közlekedési problémák első megoldását a lőrinci téglagyár nyújtotta. A gyárnak ugyanis iparvasút ja vezetett Pestre, amely kezdetben kizárólag téglát szállított. Később személykocsit is kapcsoltak a szerelvényhez, majd 1887-ben teljesen személyszállításra alakították át. Ez, majd 1892-ben a Cséry-féle ún. szemét vasút tehát a közlekedési nehézségeket lényegesen enyhítette. Természetesen a problémára — legalábbis egy ideig — a villamos kiépítése tett pontot 1900-ban.

10 Pestlőrinc egészen a századfordulóig mint Kispest külső része fejlődött. A parcellázás — mivel Pesttől távolabb esett — itt tovább húzódott, sőt az első nagyobb lendületről is csak a 90-es években adhatunk számot. Iyőrinc kialakulásánál azonban kétségkívül szerepet játszott 1872-ben a Cséry-telep megalakulása, majd nem sokkal utána az a tény* hogy Lónyay Menyhért miniszterelnök vesz itt birtokot. Iyónyay ugyanis hamarosan vasútállomást biztosít az egyébként jelentéktelen településnek. Egészében a kavicsbánya és téglagyár kisebb munkástelepülésétől eltekintve L,őrincen még a 90-es években is alig beszélhetünk jelentősebb fejlődésről.

11 A Budapest délkeleti oldalán kialakult elővárosi övezethez, ha nem is közvetlenül, csatlakozott Csepel is. Az alig kétezer lakosú szigeti falu, amelynek népessége szinte kizárólag földműveléssel foglalkozott s mindössze 6 iparost számlált sorai között, szintén a 90-es évek elején kezdett gyarapodni. 540