Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

1892-ben béreltek ugyanis 5 hold telket Csepel községtől Weiss Berthold és Manfréd, hogy azon felállítsák kisebb tölténygyártó üzemüket.

12 A vállakózás nem volt új keletű, már néhány év óta Pesterzsébeten dolgozott, a Weiss-testvéreknek innen azonban robbanás miatt kevéssé lakott területre kellett üzemüket áttelepíteni. A gyár viszonylag gyorsan terjeszkedett, mindenekelőtt 1895—96-ban a fémművek kiépítésével,

13 s ez a község fejlődését is maga után vonta. Egészében, ha valamennyi Pest környéki peremvárost figyelembe vesszük, szerepük 1890-ben még jelentéktelennek tekinthető. Ekkor még lakosságuk nem játszott jelentős szerepet Budapest gyárainak munkaerőellátásában, a helyi nagyipar pedig mindössze kb. 2000 munkást foglalkoztatott.

14 Öt olyan üzemről tudunk ebben az időben, amelynek munkáslétszáma a 100 főt túlhaladta. A XIX. század utolsó évtizedét tekinthetjük tehát annak az időszaknak, amidőn megindult e környéki települések Pesttel való szerves összekapcsolódása, s az elszórt, iparilag jelentéktelen települések egységes övezetté történő kiépítése. 2. A Budapest környéki övezet kiépülése és iparosodásának kezdetei (1900—1918) A tőkés fejlődés meggyorsulásának eredményeként — mint utaltunk rá — az 1890-es évektől, a századforduló időszakától érte el Budapest városfejlődése és ezen belül elsősorban a gyáripar fejlődése azt a színvonalat, amelynek birtokában Budapest a környező községeket, helységeket már szerves egységként vonzotta magához, s kapcsolta be többé-kevésbé saját gazdasági életébe. Ez időtől kezdve Budapest és környékének fejlődését nem lehet különválasztani. A századforduló idejétől a Budapest környéki községek és helységek a főváros elővárosaivá válnak, nagy részük a fővároshoz kapcsolódó ipari övezetté alakul át és xohamos fejlődésnek indul. A századforduló idejéről az 1900. évi népszámlálás adatai alapján a következő képet rajzolhatjuk meg: A Budapest környéki övezet lakosságának megoszlása 1900-ban Össznépesség Ebből ipari népesség % Kereskedelmi, közlekedési népesség % Újpest 41 858 23 256 55,6 7 392 17,6 Rákospalota 11744 3 675 31,6 2 905 24,7 Kispest 15 756 8 207 52,0 2 227 14,0 Erzsébetfalva 15 732 9 678 61,6 2 644 16,9 Soroksár 8 871 2 605 29,3 613 6,9 Budafok 7 273 2 573 35,3 1769 24,3 Csepel 4 568 2815 61,4 346 13 541