Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573
a kapitalista városfejlődés szerves következménye volt, sőt alapításában bizonyos középkori városfejlődéssel hasonlatos vonásokat is fellelhetünk. 1849 után Újpest viszonylag gyorsan fejlődött. Az itt letelepült iparosok üzemei közül nem egy komoly manufaktúrává, illetőleg gyári üzemmé fejlődött. A bőr- és faipar Újpest speciális iparává vált. Újpest fejlődését rendkívül elősegítette kedvező fekvése. A közlekedési előnyök adva voltak ; Pest mellett, vasút közelében terült el s nem kisebb jelentőségű volt az újpesti kikötő megépítése 1858 és 1863 között. 6 A helyi közlekedésbe is viszonylag korábban bekapcsolódott. 1865;ben indul meg a Közúti Vaspálya Társaság lóvonata a Calvin tértől az Újpesti Váci út határáig, majd 1869-ben az Újpest—Rákospalota, illetve Újpest—Megyer közti közlekedés is beépül a Budapest vidéki közúti vasút keretébe. Kedvező volt Újpest számára a budapesti gyárvidék települése is. Ismeretes, hogy Pest gyárnegyede a mai István körút—Váci út—Duna által határolt övezetbe telepedett. Nemcsak a Váci út mellett kibontakozott nagy gépgyárakról van itt szó. A későbbi Újlipótváros volt a magyar malomipar gócpontja is. 7 Ehhez a gyári övezethez Újpest szervesen kapcsolódott, sőt bizonyos mértékig egybenőtt vele. Az 1860-as évekig tehát Újpest fejlődése nem Budapest kapitalista fejlődésének függvénye, nem Pest terjeszkedésének következménye volt — mint ahogy nem tekinthetjük annak a budafoki gyáriparnak a 60-as években jelentkező első csíráit sem. Hz esetben sem arról van szó, hogy a budapesti gyáripar fejlődése szükségszerűen előidézte volna a gyáripar egy részének Pest-környékre való települését. Itt csupán arról a természetes adottságról beszélhetünk, amely lehetővé, sőt egyenesen előnyössé tette, hogy a fővárosba települt szesz- és söripar egy része a budafoki sziklapincékben találjon megfelelő elhelyezést. Budapest fejlődése valójában csak 1867 után öltött olyan méreteket, hogy a környéken levő birtokok parcellázása érdemessé vált. S ezek az elszórt Pest környéki települések csak a 80-as évek végétől kezdenek e gy — szinte egységesnek tekinthető — Pest környéki településövezet részeivé válni. Komoly ipari fejlődésre pedig legfeljebb a századforduló után kerül sor. A pesti ipar — mint mondottuk — egészében inkább Pest északi részében telepedett le, de kezdettől fogva tapasztalható ipartelepülés Kőbányán, valamint Pest déli részén is. így már 1865-ben a Soroksári úton állítják fel a Concordia malmot, ezt követően néhány év múlva szintén a Ferencvárosban létesül a Pesti Molnárok és Pékek Malma is. 8 Itt a dunai szállítás adva volt, viszont vasúti szállítás tekintetében jóval kedvezőtlenebb volt a helyzet, mint a város északi részén. E téren 1880ban a Duna-parti teherpályaudvar kiépülésével változott meg a helyzet. Ettől az időponttól kezdve a város déli részén települő üzemek nem voltak hátrányos helyzetben a szállítás stb. szempontjából, sőt egészségügyi s egyéb szempontok egyenesen ösztönözték a hatóságokat, hogy az újabb ipartelepüléseket inkább ezekbe a kerületekbe irányítsák. A város délkeleti felének határain a 60-as években a volt Grassalkovich-uradalom birtokai terültek el. A birtok ebben az időben már Sina báró bécsi bankár 539
