Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

Duna melletti telephely lehetősége, amire a főváros területén már nem volt mód stb. — mindmegannyi lökés a Budapest környéki helységek gyors fejlődéséhez. A Budapest környéki ipari övezet kifejlődése tehát szétszórt lakótelepülésekből indult meg, ezeknek XIX. század végi kiépülése a fejlődés első szakasza. Az ezt követő, a századforduló utáni időszakban a szétszórt lakótelepülések már egységes övezetté válnak, s megindul e helységek erős ütemű iparosodása is, anélkül azonban, hogy a környéki ipar nagyobb jelentőségre emelkedne. A fejlődés harmadik szakaszát a két világháború közötti időszak alkotja, amikor a Budapest környéki övezet kimondottan ipari jellegűvé válik, s fokozatosan össze olvad a fővárossal. Ez utóbbi időszakban domborodik ki különösképpen, hogy a környező városok és községek nemcsak a főváros ellátási övezetét, munkaerőtartalékát alkotják — bár ez a szerepük mindvégig lényeges—, hanem iparának szerves kiegészítőjévé válnak. Tanulmányunk Budapest-környék fejlődéséből az ipari övezet kialakulásának elsődleges jelentőségű mozzanatát helyezi vizsgálódásának középpontjába. Ebből következik, hogy nem kívánunk az egész Budapest környéki övezettel, vagyis az 1949-ben Budapesthez csatolt 21 község, illetve város fejlődésével foglalkozni. Csupán azon helységek fejlődését kísérjük figyelemmel, amelyekben viszonylag fejlett saját ipar alakult ki, s melyeket együttesen a Budapest környéki ipari övezetnek nevezhetünk. Ide sorolhatók az északi peremvárosok közül Újpest és Rákospalota; a dél-pesti övezetből Kispest, Pesterzsébet (korábban Erzsébetfalva), Pestlőrinc és Soroksár; a dél-budai Budafok (majd a később kifejlődő Albertfalva és Nagytétény); valamint az önálló egységet képező Csepel. 1. A Budapest környéki települések kialakulása Budapest elővárosai kialakulása a kapitalista városfejlődés függvénye s annak szükségszerű következménye volt. Első jelei mégis a feudalizmus korszakába nyúlnak vissza. Ismeretes, hogy a mai Újpest keletkezése még a polgári forradalom előtti időkre, a múlt század 30-as éveinek második felére tehető.

5 Ekkor jelentek meg a Károlyi-uradalom birtokain újabb, zömmel iparos telepesek, akik a nagybirtok, illetőleg a grófi birtokos védelme alatt telepedtek le, s állították fel üzemeiket. Újpest — ez lett 1844-től a község hivatalos neve is — létrejötte egyenes tükröződése volt a korabeli feudális viszonyok belső ellentmondásainak. Egyrészt következménye volt a feudális viszonyoknak, hiszen az Újpest községet megalapító kisiparosok és kiskereskedők — ha a feudális viszonyok s a céhkorlátok nem gátolták volna őket ebben — feltehetőleg Pestre telepedtek volna. Működésük számára itt a piac s egy^éb viszonyok következtében sokkal kedvezőbb lehetőségek voltak. Újpest megalakulása ugyanakkor azonban tükrözte a feudális viszonyokon belül jelentősen megerősödő kapitalista termelő erőket, amelyek keresték az utat, a módot a feudális viszonyok béklyóiból való kitöréshez, szabadabb fejlődési lehetőségekhez. Ily módon Budapest első peremvárosának létrejötte nem -538