Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

De nemcsak mint munkaerőpiac, hanem mint árupiac is vezető szerepet játszott Budapest az ország gazdasági életében. A nagytömegű városi lakosság fogyasztási szükséglete mellett az ipari fogyasztás; az építkezések, a közművek kiépítése és fejlesztése, a városi közlekedés, s nem utolsósorban maga a meglevő budapesti ipar teremtett nagy keresletet a legkülönbözőbb vállalatok számára. Végül a gazdasági fejlődés fontos mozzanataként szerepet játszott a főváros mint az ország legnagyobb tőkepiaca is. A magyarországi tőke legnagyobb része a vezető budapesti nagybankok révén a fővárosban összpontosult, de Budapest volt — s ez a magyar gazdasági fejlődésben fontos szerepet játszott — a külföldi tőke közvetítője is. Annak ellenére, hogy a tőke rendkívül mozgékony, s az uralkodó részvénytársasági forma különösen azzá tette, mégis megfigyelhető, hogy szívesebben eszközöltek befektetéseket a fővárosban, s a vidéken felhalmozott tőke tulajdonosai is előszeretettel keresték a budapesti letelepedés lehetőségeit.

3 Mindezen feltételek elősegítették, hogy Budapest gazdasági, ipari fejlődése rohamosan haladt előre. A századforduló idejétől Budapest egyre inkább világvárosi színvonalra emelkedett, s ezzel járt együtt, hogy egyre erőteljesebb hatást gyakorolt a környező helységekre, azokat mintegy saját fejlődésének részévé tette. Budapest gazdasági vonzóköre, értve ez alatt azt a területet, amelyen belül a főváros közelsége és a fővárossal való kooperáció határozta meg a gazdasági és kulturális fejlődést, mintegy 40—50 km-es sugárban terjedt ki, s magában foglalta Vácot, Szentendrét, s több mint 40 községet.

4 Ezenbelül azonban a közvetlenül Budapesthez kapcsolódó helységekből egy szűkebb övezet is kialakult. Ezek esetében nem csupán arról volt szó, hogy a főváros közelsége és hatása alapvetően éreztette befolyását, hanem arról, hogy ezek a környező helységek egyre inkább hozzákapcsolódtak Budapesthez, hogy fokozatosan azzal egységes egészet alkotva beletagozódtak a fővárosba. Itt nem Budapestnek a környékre gyakorolt gazdasági hatásáról, hanem annak modern világvárosi fejlődése egyik legfőbb mozzanatáról van tehát szó. Budapest rohamos fejlődése egyre inkább kitágította a város határait. Ennek a folyamatnak első mozzanatát a lakótelepülések határainak kitágulása alkotta. De a gyorsan fejlődő gyáripar is részben a főváros környékén talált kedvező telephelyre. Amidőn a közlekedés fejlődése már olyan fokot ért el, hogy a környékre települő vállalatoknak nem kellett félni termelésük gazdaságosságának veszélyeztetésétől, amikor a közlekedés kiépítésével a peremvárosok Budapesthez kapcsolódtak, és így ezek a helységek is részesedtek mindabból az előnyből, amit — mint az előzőekben jeleztük — a főváros nyújtott, egyre rohamosabbá vált a Budapest, környéki övezet kiépülése. Ezen helységek fejlődése esetében különösen kedvező volt, hogy a főváros közvetlen közelében, ahhoz kapcsolódva nemcsak a Budapest nyújtotta előnyöket — a rendkívül kedvező fekvést, a centrális közlekedési helyzetet, a fővárosi munkaerő-, áru- és tőkepiac lehetőségeit — használhatták ki, de számos területen külön előnyöket is biztosíthattak. A telekárak, a lakbérek olcsósága, számos területen a 537