Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

BKREND T. IVÁN - RÁNKI GYÖRGY A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez A nagyvárosok fejlődése a kapitalizmusban szükségszerűen maga után vonja, hogy a városiasodás jelenségei és következményei nem korlátozódnak a szűkebben vett város területére, hanem viszonylag széles övezetet tartanak vonzókörükben. A tőkés fejlődésben élenjáró országokban már a XIX. század első felétől számos olyan nagyváros jött létre, amely körül az elővárosok egész rendszere fejlődhetett ki. Ezek a nagyvárosokhoz kapcsolódó helységek gazdasági, társadalmi fejlődésükben teljesen a központi nagyváros kiegészítőinek szerepét játszák, s találóan nevezik őket „Satelitte City"-nek, csatlós városoknak. Magyarországon Budapestet, a legnagyobb várost, környező helységek lényegében még a XIX. század végén is jelentéktelen települések, vagyis a főváros környéki elővárosi rendszer kiépüléséről még nem beszélhetünk. Ennek feltételei éppen az 1890-es évekre, a századfordulóra értek meg. A XIX. század végére ugyanis a kiegyezés után előrehaladó tőkés fejlődés révén Budapest nemcsak az ország politikai, kulturális és kereskedelmi, de kimondottan ipari központjává is vált. A fővárosban összpontosult az élelmiszeripar, malomipar, sör- és szeszgyártás, valamint a gépipar nagy része, a magyar gyáripari munkásságnak egynegyede. A tőkés fejlődés korlátozottsága, az ország agrár jellege és elmaradottsága nem tette lehetővé, hogy Magyarországon Budapesten kívül más jelentősebb ipari gócpont is kialakuljon, amely szervesen befolyásolni tudta volna a környék gazdasági fejlődését. így azután csupán egyetlen nagyobb vonzási körrel rendelkező nagyvárosi központ jött létre, míg más városok közül az elővárosi fejlődés kezdetei sem figyelhetők meg.

1 A nagyvárosi fejlődésben — magyarországi viszonylatban páratlanul — előrehaladó Budapest a századforduló körül nagy vonzerőt gyakorolt, amelynek eredményeképpen az ipar jelentős részében Budapestre települ és a lakosság növekvő hányada összpontosul. A főváros különleges vonzóerejét mindenekelőtt az adta meg, hogy Budapest nemcsak közigazgatási és kulturális központ volt, hanem egyben az ország gazdasági életének centruma is. Számos európai országban e két tényező nem esett egybe, Prága, Bern, Berlin, Varsó és más fővárosok nem váltak egyben kiemelkedő ipari központtá is. A közigazgatási és kulturális élet centrumai önmagukban is nagy vonzóerőt gyakorolnak a vidék lakosságára, s Magyarországon ez a hatás annál is erősebb lehetett, mivel a vidéki 535