Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

A Danubius—

Schoenichen—Hartmann-féle gyár első tíz évének termeléséről és üzleti eredményeiről tájékoztató kimutatás a szép fejlődést követő visszaesést mutatja, amelyből a hadihajógyártásra való átállással kerestek kiutat.

86 Év Termelés értéke Tiszta nyereség Év Forint | % Forint | % 897 3 773 703 100 151 923 100 898 2 799 286 74 22 082 14 899 3 528 118 93 100 332 66 900 7 374 260 195 35 772 23 901 5 765 465 152 27 175 17 902 4 700 000 124 —82 763 —54 903 4 975 877 131 236 678 152 904 8 2Ö6 800 219 304 677 200 905 6 551 407 173 276 604 182 906 7 403 395 196 329 470 216 Látható, hogy 1904-ig a nyereség összege a befektetett tőkéhez képest szinte minimális és 1902-ben még veszteség is volt. Természetesen ezek a kimutatások nem teljesen meggyőzőek, mert a kapitalista könyvelés szabályainak figyelembevételével készültek. Feltűnő az is, hogy még a kedvező években sem éri el a tiszta nyereség a termelés értékének 3%-át, de ha az évi több százezer forintos különféle leírásokat a nyereséghez hozzászámítjuk, akkor természetesen más nyereségadatokat kapunk. A vállalat jövedelmezősége lényegében 1905-től kezdődik, s ez nem csak a megjavult gazdasági viszonyoknak, hanem elsősorban a haditermelésre való részbeni átállásnak eredménye. A Danubius gyár hatalmas összegekhői végrehajtott beruházásai a kapitalista társadalomban nem voltak kihasználhatók és teljes mértékben hasznosíthatók. Vagonokat kellett gyártani hajógyárban, hogy ne kerüljön csődbe az üzem, holott hajókra is szükség volt. * Már a MÁV hajózási üzeme hajómegrendeléseinek elosztásánál a létező hajógyárak mellett egy új vállalkozás, a Nicholson-gépgyár képviselői is megjelentek, és olcsó ajánlataikkal egész sor hajó építésére nyertek megbízást. A Nicholson-gépgyárat az Angliából bevándorolt Nicholson W. Fülöp alapította, aki mint a newarki mezőgazdasági gépgyár kereskedelmi képviselője, 1869-ben került Magyarországra. A képviselet kezdetben kizárólag az angliai törzsgyár gyártmányainak terjesztésével foglalkozott, de rövid fennállás után szükségesnek mutatkozott egy gépműhely létesítése, mert az importált gépekkel kapcsolatban különböző kisebb javítások váltak szükségessé. A műhelyben 1872-ben egy-két lakatos és asztalos dolgozott, néhány kézi erővel hajtott szerszámgép mellett, amikor Herceg H. Józsefnek, a későbbi vezérigazgatónak a kezdeményezésére egyszerűbb mezőgazdasági gépek gyártásával is foglalkozni kezdtek. 525