Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

Az 1873. évi bécsi világkiállításon a Nicholson-féle kereskedelmi képviselet egy magyar gyártmányú gőzcséplő garnitúrát állított ki, s a későbbi évek kedvező üzletmenetét kihasználva 1875-ben az akkori Gyár utcában, (ma Jókai utca) új, nagyméretű gépgyárat állított fel, amelyben cséplőgépek, gőzlokomobilok és gozcséplők rendszeres gyártását kezdték meg. A kereskedelmi képviselet pedig Nicholson W. Fülöp Gépgyárává alakult. Az üzem nagyarányú fejlődése néhány éven belül szűké tette a Gyár utcai telepet, ezért 1883-ban a Külső Váci útra költözött ki a vállalat, ahol egy 8000 négyszögöles üres telken korszerű öntödével ellátott gyártelep épült. Az új üzemben 500 munkás dolgozott főleg mező­gazdasági gépek előállításán, de gőzgépek gyártásával is foglalkoztak. Az 1885. évi budapesti kiállításon a vállalat mint önálló magyar gyár vett részt, és a bemutatott gazdasági gépek, gőzlokomobilok, cséplőgépek, fekvő és álló gőzgépek méltó elismerést nyertek több magas kitüntetés elnyerésével. A jelenleg rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg ponto­san, hogy mikor kapcsolódott be a vállalat a hajóépítés munkájába. Gonda Béla szerint 1891-ben, egy más gyártörténet szerint már 1885-ben, amikor megszerezték az újpesti kikötő-öbölben levő Hänisch és Mládi-cég birtokában volt újpesti partrészt és hajójavító műhelyt. 87 Valószínűbbnek Gonda Béla állítása látszik, mert 1885-ben a Nicholson-féle vállalkozás anyagi erejét az új gépgyár létesítése teljesen leköthette, s ugyanakkor a hajóépítés területén még nem mutatkoztak kedvező jelenségek. 1893-ban, hogy a kapott megrendeléseket teljesíthessék, jelentékeny méretekben kibővítették a Hänisch—Mlády-telepet és megindult a nagyütemű hajó­építés. Első kísérletképpen a Dévény—Radványi Dunaszabályozó Társulat tulajdonában levő Valpó, majd Bodoky lapátgőzös gépházát alakították át egy új kazán és egy 250 lóerős gőzgép beépítésével. Az átalakítás annyi­ra sikeres volt, hogy a vízszabályozó társulat egy hasonló új hajót rendelt meg a vállalatnál. Az első munkák sikere megnyitotta az állami megrende­lések sorát is. A MÁV hajózási üzeme részére itt készültek el a MÁV II. (250 lóerős), a lukács Béla (300 lóerős), valamint az 500 lóerős háromhengeres gőzgéppel ellátott Wekerle Sándor és Szapáry Gyula vontató gőzösök. 1894 után a MFTR részére készültek: az Aranka 200 lóerős, a Tátra, Mátra, Fátra, Vértes és Kékes 600 lóerős korszerű vontatók. Továbbá magánvállalkozók részére egy lapáthajó és három csavargőzös. Vas­uszályokat 200, 300, 450 és 680 tonna teherbírással ugyancsak az MFTR részére készítettek. A vállalat nagyméretű fejlődésének lendületét az 1892-ben kitört nagy tűzvész sem tudta megtörni, amely pedig a teljes törzsgyárat elpusz­tította. A gyárat néhány hónapon belül újra felépítették és új felszerelés­sel látták el. 1895-ben új pénztőke bevonása vált szükségessé, ezért az eddig egyéni cég formájában működő vállalkozás részvénytársasággá alakult. Ezekben az években éli a gyár virágzását, több, mint 1000 munkást foglalkoztat s kapacitását teljesen kihasználta. A századforduló 526

Next

/
Oldalképek
Tartalom