Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

szempontból kedvezően kell megítélni annak a hatalmas pénztőkének a szerepét, amely a két hajógyár megvétele és egyesítése után a hajóépítésbe bekapcsolódott. Az egyesülés után, de még inkább 1895-ben, amikor a Magyar Általlános Hitelbank bekapcsolódásával részvénytársasággá alakult az egyesült vállalat, nagyméretű beruházások indultak meg. Korszerű, a hajógyártáshoz szükséges összes kellékkel felszerelt gyárrá alakult át a két kis telep, s ugyancsak kiszélesítették a kazán- és gépgyártást is. Az egyesült gyár összesen 59 597 négyszögméter kiterjedésű, a kincstártól még az elődök által 1886-ban 90 évre bérbe vett területen helyezkedett el. A műhelyek és az irodaépületek 10 971 négyszögméternyi területre terjedtek. Az összes befektetések értéke (1890—1896 között) meghaladta a 700 000 forintot. Már 1890—92-ben felépültek azok a jellegzetes, 1948-ig fennálló műhelyépületek — a hajókovács, bordahajlító és gépműhelyek, valamint az irodaépület —, amelyek a későbbiekben az ún. felsőgyárat alkották. A kazánműhely azóta megszűnt. A sólyateret kibővítették. Szerszámgépekkel is bőven ellátták az új vállalatot, és a hajógyárban találhatók még ma is az akkor beszerzett gépekből. 1893. június 1-én iparfelügyelői vizsgálatot tartottak az egyesült hajógyárban a kazánokra, gőz és szerszámgépekre vonatkozó állami kedvezmény megadásának elbírálásával kapcsolatban és ez a jelentés megmaradt. Binder iparfelügyelő szerint a gyár a technika fejlődésének megfelelő gépekkel és épületekkel rendelkezik. 1894-ben az újonnan berendezett gépműhely részben tűzvész áldozatául esett és ezért újjá kellett építeni. 1890. szeptember 6-tól 1893. ágrilis végéig összesen 112 vízijármű készült el és sok javítást végeztek. így 77 uszályhajó. 3 kerekesgőzös, 10 csavargőzös, 2 gőzöstest, 2 nagy gőzkotró, 2 monitor, 9 süllyesztő dereglye, 1 sziklarobbantó hajó és 6 sárdereglye épült. Személyi téren ezekben az években tért vissza Hallamasek és Kaplanek, s mindkettő főmérnöki minőségben nyert alkalmazást. Visszatérésük azonban már kapcsolatos azzal az új helyzettel, amely igazolta a Iyeszámítolóbank beruházási tevékenységét. Még 1890-ben készült el az 1250 lóerős Kőrös és 1892-ben a Szamos monitor. Az építő tevékenység csúcspontját 1893-ban érte el, amikor 71 hajót, köztük 53 görög uszályt építettek, összesen mintegy 15 000 tonna súlyban. A munkások számát jelentősen megnövelték, a létszám évenként 900—1000 ember között váltakozott. A vizsgálat alkalmával 670 munkás dolgozott az üzemben, akiknek heti bére 7184 forintot tett ki. Az átlagbérek tehát nem változtak az 1880-as évekbeliekhez képest, jóllehet az árak bizonyos mértékben emelkedtek. Ez a jelenség arra mutat, hogy a korábbi évek szakmunkáshiánya megszűnt. Egy-két évvel későbbi iparfelügyelői jelentés megemlíti, hogy az új, főleg gépi vonatkozású beruházásokkal kapcsolatban tovább növekedett a munkáslétszám.

79 A MFTR 1894-ben történt megalakulása után az egyesült hajógyárak nagy megrendelést kaptak, amelynek teljesítésével kapcsolatban nagyarányú anyag és beruházási szükségletek merültek fel, amihez új 521