Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Bélay Vilmos: Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán, 1790-1848 = Dannye k istorii izmenenij obsego urovnâ cen i zarplat v gorodah Pest i Buda, 1790-1848 gg. 363-407

liogy a pesti újságíró a kőművesnapszámot jónak mondja. Ez egybevág azzal a megállapításunkkal, hogy a kőműves- és ácslegény napszáma a szőlőmunkások legmagasabb kategóriájának, a metszőknek napszámbérénél kétszer nagyobb. A legényeknél kevesebb napszámbért kapnak az inasok, ami érthető is, hiszen a mester nekik jóval kevesebb hasznukat veszi, mint a begyakorolt és erősebb legényeknek. A vármegye limitációja szerint a kőműves- és ácsinasoknak, a mai ipari tanulók elődeinek, napszámbére fele vagy legfeljebb kétharmadrésze a legényekének. 1818-ban tartással 21, anélkül 36 krajcár a napszámbértik, ez kevesebb, mint a kőműves- vagy ácslegény napszámbérének fele, viszont jelentősen több, mint a szőlőben dolgozó gyermekek bére. Ugyanebben az évben a szőlőmunkások közül a férfi kapás 40 krajcárt kap, a kapás nő — és értelemszerűen ideszámítjuk a legfiatalabb kapás fiúkat is — csak 30 krajcárt keres, a venyigeszedő, választó és kötő azonban csak 24 krajcárt kap tartás nélkül egy napra. Ebből, úgy látszik, hogy érdemes volt a fúgyermeket kőműves- vagy ácsinasnak adni, mert már inaskorában viszonylag jobban keresett, mintha a szőlőkbe szegődött volna el kapásnak vagy trágyahordónak. Ha legény vagy éppen mester lett belőle, akkor meg a legjobban kereső iparosok közé került. 1819-ben és 1820-ban két csoportra osztják az inasokat: külön tárgyalja a limitáció az egy- és külön a kétéves inasokat. Ezt úgy kell érteni, hogy az első csoportba azok tartoznak, akik első inasévüket szolgálják, a másodikba azok, akik már második éve, vagy még régebben inaskodnak. Az elsőéves inas bére tartással 24, anélkül 36 krajcár, a kétévesé 32, illetve 48 krajcár (a legényé ugyanekkor 48, illetve 75 krajcár). A következő, 1820-as évben az egyéves inas 18, illetve 30 krajcár napszámbért kap, ami a szőlőmunkásoknál a metsző bérével van egy szinten, legalábbis a tartással szerződötté. A kétéves inas ugyanekkor 24, illetve 42 krajcár napszámbért kap, vagyis tartás nélkül annyit, mint a legény tartással, tartással pedig aligtöbb, mint a legény keresetének felét. 1821 után már nem tesz különbséget a limitáció az egy- és kétéves inasok közt, hanem egységesen állapítja meg a napszámbérüket. Táblázatban feltüntetve az inasok bére a következőképpen fest : Tartással Tartás nélkül 1821 24 kr 54 kr 1822 21 „ 51 „ 1823 15 •„. 42 „ Innen kezdve egészen 1831-ig bezárólag változatlan. 1832 24 kr | 48 kr Innen kezdve 1837-ig bezárólag ugyanennyi. 1838 12 kr pengő pénzben 24 kr pengő pénzben 1839 10 „ „ „ 20 „ „ 1840 10 •;, „ „ 20 „ „ 375