Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

kincstári tartozása miatt csekély vagyonát zár alá vették. Adósságai miatt 1791-ben ő is megszökött Pestről, később azonban visszatért és 1798-ban újból selyemhitelért folyamodott. Nehéz anyagi helyzete miatt 1800-ban szegénységi bizonyítványt is adott neki a városi tanács.

213 Lehner Tóbiás manufaktúrája is megszűnt, 1795-ben kincstári selyemadósságáért házát akarták elárverezni, de erre nem került sor, mert Ivehner egyébként gazdag ember volt, s tartozására elég biztosítékot tudott nyújtani.

213 A pesti ifjú. Beywinkler József manufaktúrája ugyan nem szűnt meg, 1793-ban azonban — amint említettük — még mindig 2333 Ft tartozása állott fönn kincstári selyemért.

214 A két óbudai selyemgyáros szintén adósságba keveredett. Höpfinger Jakab 1789-ben 10 000 Ft-os állami adósságára részletfizetési kedvezményt kért. Az engedélyt nem kapta meg, s így 1792-ig több, mint 8000 Ft-ot volt kénytelen kifizetni. Höpfinger 1792-ben már igen súlyos helyzetben volt, ezért még fennálló 1800 Ft-os tartozásának elengedését, költözködési kártérítés kiutalását kérelmezte. A magyar kamara kedvező javaslata ellenére a bécsi államtanács a kérelmet elutasította.

215 így került sor 1792-ben az akkor már Budán levő Höpfinger Jakab csődjére.

216 Amint tehát az osztrák selyemipar valamiképp bajba került, a magyar selyemipar részére biztosított szerény lehetőségeket is megvonták. A Valero-testvérek 1795-ben egyik beadványukban találóan jellemzik a magyar selyemipar helyzetét a bécsi gazdasági politika levegőjében. Gyáruk azért nem tud versenyezni az osztrák gyárakkal, mert a selymet (nyersanyagot) sokkal drágábban kapják, mint bécsi kollegáik. A kincstári nyersanyaghitel minimális. Semmiféle olyan előnyöket nem élveznek, amilyeneket az osztrák örökös tartományok minden gyára élvez. A vám, ha ők Bécsbe szállítanak 15%, a bécsieknek, ha Magyarországba szállítanak, csak 3%. Ezért küszködik a Valero-gyár, ezért idegenkednek Magyarországon a gyáralapítástól. Külföldön nem sajnálják a pénzt, az előleget, az épületet, a privilégiumot és egyéb kedvezményeket a vállalkozóktól, csupán Magyarországon nincs semmÜyen támogatás sem.

217 A városi magisztrátus politikája A városi magisztrátus a kézművesipar, a céhmonopóliüm védelme céljából — amint erre már eddig is rámutattunk — a manufaktúrákkal szemben ellenségesen viselkedett. II. József alatt is elsősorban a kézműves polgárok érdekeit tartotta szem előtt, s általában arra vigyázott, hogy a manufaktúra-alapításokkal kapcsolatban (az ezeknek adott városi kedvezmények révén) a város jövedelmei (adó, vám) ne csökkenjenek. Mivel a II. József idejében létesült manufaktúrák zömükben selyemmanufaktúrák voltak, s ezek — nem lévén ilyen kézműves ipar PestBudán — „polgári" érdekeket nem sértettek, a magisztrátus megalapításuk elé nem is emelt akadályokat. Amint azonban valamilyen céhérdek veszélybe került, vagy legalábbis az volt a látszat, a magisztrátus rögtön felemelte szavát, a céhmesterek megélhetésének nehézségeire, a 324