Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283
názási munkálatokat. Alapos tanulmányozása nyomán az írott források homályos topográfiai adatszolgáltatásánál érthetőbben és pontosabban nyerünk képet a pesti határban ez években végbement vízépítési munkálatokról, Ekkor a Rákos patak már a pesti határ egész területén szabályozottnak látszik, a Csikós tó melletti szakaszon pedig, minden valószínűség szerint Ballá 1779-ben benyújtott javaslata s az akkor meginduló munkálatok következtében, nagyobb szabású s újszerű vízépítési vállalkozás jeleit szemlélhetjük. Ez az új csatorna — s ebből a szempontból figyelemre méltó! — az 1764. év Waczpaur-térképtől eltérően, amely nyilván a patak eredeti irányát tünteti fel, a lecsapolandó Csikós tavat délről és nyugatról kerüli meg (a Waczpaur-térképen keleten folyik), s annak nyugati szélén keresztülfolyva viszi vizét a Dunába. A Rákos vidék egyéb mocsarai is, a Paschgall-malom alatti elöntéses terület, az attól keletre fekvő Nádas tó, valamint a Rákos medrétől délre fekvő nagy kiterjedésű mocsaras részek és a Büdös tó a térkép szerint már kisebb-nagyobb levezető csatornákkal (demissoriumokkal) vannak egymáshoz, illetve a Rákoshoz kötve. Ugyanekkor a Rákosnak a pesti határban fekvő legdélibb szakaszán — ott, ahol a vízépítési munkálatok a század közepe táján először megindultak — az új csatorna rajza mellett a régi csatorna ís látható, szemléltető módon ábrázolva így a csatornázási munkálatok kezdeti szakaszát és fél évszázados fejlődését. A határ déli részén, a Rákostól távolabb fekvő mocsarak még eredeti állapotukban mutatkoznak, bizonyítva ezzel, hogy a munkálatok súlypontja a Rákos patak környékén volt. A városligeti tó környékén csupán régi árkok nyomait tünteti fel a térkép. A Rákos patak szabályozásával kapcsolatos meder- és csatornázási munkálatokat szervesen egészítették ki a század második felében rendszeressé váló töltésépítési munkálatok. 1768-ban a Rákos menti postaút mellett (feltehetően a mai Külső Jászberényi út) egy 4 öl széles, 200 öl hosszú töltésszakasz került megújításra. 1774-ben és 1775-ben — feltehetően a Rákos-szabályozással kapcsolatos és fent már említett 1770. évi jelentés eredményeként — egy igen jelentős munkálat ment végbe: a Rákos melletti töltést a Paschgall-malomtól a Keresztúrig terjedő szakaszon, 3846 öl hosszúságban kijavították. 1780-ban újabb jelentős munkálatokat végeztek ezen a területen. Egyrészt 2830 ölnyi szakaszon Keresztúrtól az Iványossy-malomig kitisztították a Rákos patak medrét, s ugyanekkor — nyilvánvaló összefüggésben a Horgos tónak Ballá által kezdeményezett lecsapolásával — az Ördög-malomtól délre fekvő mocsár mellett 305 öl hosszúságú új töltést építettek. 45 * A XVIII. század műszaki és gazdasági tudományának szép eredményeit, mintegy iskolapéldáját szemlélhetjük azokban a munkálatokban, amelyek a városhoz legközelebb eső, a kertek és majorok szomszédságában fekvő városligeti mocsár lecsapolását, futóhomokos környékének művelés alá való fogását célozták. 46 250
