Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth András: Pest közterhei és városgazdálkodása a visszafoglalástól a Rákóczi-szabadságharcig = Die öffentlichen Lasten und der städtische Haushalt Pests in der Zeit von der Rückeroberung der Stadt bis zum Freiheitskrieg Rákóczis 213-240

69 Uo. 1690. júl. 6. 60 P. Int. a. a. 96 (sürgetés 1695-re). — OL. CA Hofb. fasc. 3859. fol. 189— 190. — Uo. fasc. 3865. No 20. fol. 515—516. 61 OL. CA Beschaidts Protocoll. 1700. febr. 25. vol. 1773. fol. 42. — 1700. júl. 2. uo. fol. 106. — A tizedfizetés alól egyéni felmentésekről nem tudunk. Alamizsnaként kaptak elvétve felmentést szerzetesrendek. így például 1701-ben az 1695—1700-as évek hátralékos tizedét a szervitáknak engedték el. (OL. CA Hofb. 1701. aug. No 36. fol. 191—192.) 62 OL. CA Ber. u. Sehr. 1697. márc. 2. fasc. 3905. No 3, 14 (másolatban a joglevél). — P. Missiles. 271. s. d. 63 P. Tü. jkv. II. 195. 64 A bormérés és üzlethelyiség: P. Tü. jkv. I. 307, 325. — A malom: Uo. 339, 341. — A bormérés bérlője 1704-ben Payer Mihály volt, akit ugyanekkor részletes pincekezelési szabályzattal is ellátnak (uo. III. 244—245). 65 Űjpesti sziget: P. Tü. jkv. II. 108. — Téglaégető: Uo. 344. — Révátkelés: Uo. 500. — Gőzfürdő: Uo. 570. 66 A hídbérlet iratanyaga: P. Int. a. a. 404, 459, 505, 515. — Tü. jkv. II. 384, 443—444. — P. lajstr. 1705. szept. 6. fol. 4—6. — Corr. B. I. 213—215, 258—259, 278—279, 285—286. II. 327—331 (a díjtételekkel). — OL. CA Hofb. 1701. febr. 5., 12., márc. 16. (fasc. 3871. No 4. 77—78, No 6. 95—96, No 17. 174— 179, No 22. 186—187.) — CA Memorialien und Anbringen. 1701. febr. 28. No 167. 67 A városnak és a kamarai igazgatóságnak a városi számadások felülvizsgálatát illető ellentétét korábbi tanulmányunkban (Tóth i. m. 121-—125) részletesen ismertettük. — A számadáskönyv eredetije: Pesti levéltár. Számadáskönyvek. — Teljes fordítása: Pásztor i. m. 221—228. 68 P. Int. a. a. 456. — Relationes. a. a. 496. — 1701-ig az elszámolási mellékleteket nem kellett a számadáskönyvhöz csatolni. A kiadásokat és bevételeket egyszerűen feljegyezték, „also bona fide sie verrechnet". Az elszámolást a választott polgárság előtt felolvasták, majd, ha kifogás nem merült fel, azt a tanács aláírta és jóváhagyásra a kamarai igazgatóságnak felterjesztette. 69 Nagy L., Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században. Tanulmányok Budapest múltjából. XII. köt. Bp. 1957, 137. — A területhiányra vonatkozó legfontosabb panaszok: OL. CA Ber. u. Sehr. fasc. 3891. fol. 120—121. — P. Int. a. a. 577, 668. 70 OL. CA Bxp. 1687. dec. 20. Werlein kissé gúnyosan írja Lang ellenőrnek, helyettesének a pozsonyi országgyűlésről: „Mit unseren Deputirten von Ofen und Pest gehet es schier ungleich her, weilen einer das Geld alles und der andere nichts hat." 71 Tóth i. m. 125. 72 A fegyverváltságra, irodalmára: Tóth i. m. 129—130. old., valamint: OL. CA Hofb. fasc. 3877. fol. 77—78, 105—106, 181—188, 372—383. — Varia reponenda (Var. rep.) 1704. febr. 11. fasc. 3952 (részletes kamarai állásfoglalás a régi adók továbbfizetésének módjáról). — P. Int. a. a. 782. — Tü. jkv. III. 267. — P. Lajst. 1705. szept. 6., nov. 20. — Schmall i. m. I. 47. 73 A város mezőgazdaságának történetére: Nagy i. m„ amely utal a város 1711 utáni mezőgazdasági jellegű fejlődésére, illetve a kereskedelmi jellegnek később történő újabb előnyomulására, azonban jelzi, hogy a szabadságharc előtt „a kizárólag mezőgazdaságból élők száma meglehetősen kevés" volt (142. old.). •Csupán egy-két adatot említ a mezőgazdaság e korbeli jelentőségére. 237