Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth András: Pest közterhei és városgazdálkodása a visszafoglalástól a Rákóczi-szabadságharcig = Die öffentlichen Lasten und der städtische Haushalt Pests in der Zeit von der Rückeroberung der Stadt bis zum Freiheitskrieg Rákóczis 213-240

231 nincs nyoma annak, hogy ezt vagy bármilyen más összeget a város porcióban befizetett volna. így ezt a bevételi összeget ebben az évben a város teljesen saját céljaira használta fel, ami — az ugyanekkor bekö­vetkezett erős porciófelemeléssel együtt — megmagyarázza a porció­hátraléknak ezekben az években bekövetkezett tetemes megnövekedését. (1703-ban a városnak 6700 forint porcióhátraléka volt.) A privilegiális küzdelem utolsó éveiben feltehetően célzatos volt a városnak a kamarai igazgatósággal szemben tanúsított ellenállása az adófizetés halogatása területén. A porció és a hídbérlet fizetésének elma­radása kétségtelenül kapcsolatban áll a fegyverváltsággal. (Buda ebben az évben igen tekintélyes, 15 000 forint körüli porcióhátralékot fizetett be. Bz is mutatja, hogy ezekben az években a két város közül Pesten erősebb volt az ellenállás szelleme, amit bizonyos fokig a város magyar lakosságá­nak magas arányszáma is magyaráz). II. A kiadások összege az 1703—1704-es évben szintén 5200 forint körül volt. Ha ezeket a kiadásokat egybe óhajtjuk vetni — a bevételek­hez hasonlóan — Buda kiadásaival, ez utóbbiak teljes összegéből (kb. 25 000 forint) le kell vonni a porcióhátralékra és porcióra lefizetett 20 000 forintot, mivel Pest ebben az évben sem porciót, sem hátralékot nem fizetett. A táblázat így a következőképpen alakul: Buda 1. fizetések 1338,70 Ft 26% 45% 2. kiküldetési díjak kb. 320,00 „ 6% 35% 3. ajándékozás, jótékonyság 477,65 „ 9% 8% 4. iparosszámlák, karbantartás 160,20 „ 3% 6% 5. előző évi kifizetetlen számla 855,78 „ 16% 2% 6. ingatlanvétel 750,00 ,, 14% — 7. egyéb kiadások 1352,00 „ 26% 4% A két város kiadásainak egybevetése alapján megállapítható, hogy Buda lényegesen többet költött fizetésekre és kiküldetési díjakra: 80%-át összes kiadásainak, szemben Pest 32%-ával Ha a vesztegetés­szerű ajándékozásokat is figyelembe vesszük, akkor az arány 88%: 41%. Ez már önmagában mutatja, hogy a pesti pénzgazdálkodás reálisabb volt, mivel a kiadások 59%-át nem személyi jellegű kiadások alkotják. így ingatlanvételre, iparosszámlák fizetésére, egyéb kiadásokra is telt. * Eredményeink összefoglalását három kérdésre adott válasz for­májában kíséreljük meg: 1. Hogyan viszonylott egymáshoz Pest és Buda gazdasági helyzete? 2. Milyen adóterhek milyen mértékben terhelték a várost? 3. Hogyan alakult Pest általános gazdasági helyzete? 1. A két város gazdasági helyzetének viszonyát illetően: a pesti ta­nács minden egyes adóügyi kérdés felvetődésekor állandóan azon panasz­kodott, hogy Budához viszonyítva aránytalanul nagyobb terheket visel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom