Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Tóth András: Pest közterhei és városgazdálkodása a visszafoglalástól a Rákóczi-szabadságharcig = Die öffentlichen Lasten und der städtische Haushalt Pests in der Zeit von der Rückeroberung der Stadt bis zum Freiheitskrieg Rákóczis 213-240
Ennek következtében kért arányosítást. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági és szőlőgazdasági szempontból hátrányosabb helyzetben volt. Határa szűk területre terjedt ki. A szomszéd nemesi birtokok közelről határolták, s így még az állattartás is komoly anyagi nehézségeket okozott. Számba vehető szőlőművelés 1699-ig a határban nem folyt. 69 Pest fejlődése tehát kezdettől fogva a Werlein által is helyesen felismert, természetadta úton indult meg: a kereskedelemmel kapcsolatos jövedelemszerzés útján. Az országos vásártartás 1690-ben történt engedélyezése, a két év múlva engedélyezett kövezetvám, az 1696. évi kamarai vizsgálat ennek a fejlődésnek a legfontosabb állomásai. Fontos határkő a város életében az 1698. évi harmincadmentességi privilégium és a szabad királyi városi jelleg elismerése is. Összegszerűen mutatkozik az eredmény az 1703—1704. évi számadáskönyvben, amely szerint a város összjövedelmének 36%-át a vásárbevételek alkotják. Ugyanekkor Budán a hasonló jellegű jövedelem 3%-ottesz ki. Ennek következménye, hogy Pesten — adataink szerint — nem volt szükség a városi különadó kivetésére. Ugyanis sem a fennmaradt számadáskönyvben, sem egyebütt nem találtunk arra vonatkozóan adatot, hogy a város külön városi adót is szedett volna polgáraitól. (Nagy István szerint Budán ez az adó általában a porció egyharmadát tette.) A számadáskönyv százalékos adatai mutatják, hogy Pesten a pénzgazdálkodás viszonylag kiegyensúlyozottabb volt, így a városnak nem kellett ehhez a polgárokat különlegesen terhelő adónemhez fordulnia. Inkább választotta a város a porcióhátralék útját. A pesti gazdálkodás viszonylag reálisabb voltára mutat az is, hogy Pesten csupán egyszer hallunk a tanács pénzkezelésével kapcsolatos panaszról. Az 1699-ben tartott nagyszabású vizsgálat minden ez irányú vád alól teljes mértékben tisztázza a tanácsot. Az anyagi természetű kifogások inkább Proberger polgármester serfőző monopóliumával kapcsolatosak. A szűkebb anyagi keretek között gazdálkodó Pest a rendelkezésünkre álló adatok szerint kezdettől fogva megbízhatóbb anyagi bázist tudott magának teremteni, mint kissé nagylábon élő testvérvárosa. 70 Valószínűnek látszik, hogy ebben Mosel Antal syndicusnak is jelentős szerepe volt. Ami az adóteher aránytalanságával kapcsolatos állandó pesti panaszokat illeti: a fentiek alapján azokat általában túlzottaknak kell minősítenünk. A városi tanácsok felterjesztései általában panaszokkal teltek — ezeket természetesen megfelelő értékükre kell leszállítanunk. Vonatkozik ez a Pesttel kapcsolatos panaszokra is. A kamarát ezek a panaszok nem is hatották meg túlságosan, s Pest arányosítási kérelmei kellemetlen eredménnyel jártak: 1702-ben mindkét város adóját felemelték, s így arányosították a budai körzet többi városának adójához. Pestnek csupán annyi elégtétele lehetett Budával szemben, hogy míg adóját csupán 38%-kal emelték meg, addig Budáét 58%-kal. Összefoglalóan: Az első két évtized Budáénál mozgékonyabb politikai fejlődését Pesten teljes mértékben indokolja a város egészségesebb gazdasági fejlődése. 232
