Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok = Ungarische Stadtprivilegen im Mittelalter 17-107
olvadásában, a tulajdonképpeni város kialakulásában azonban számtalan más tényező működött közre, ezek szerepe és jelentősége ma is vita tárgya. Mind Planitz, mind Ennen kitért összefoglaló munkájában a kelet-európai városok és így a magyarországi városok kérdésére is. Planitz — Schünemann alapján — Esztergomra hivatkozott és schematizáló hajlamának megfelelően úgy látta, hogy egyrészt a szláv vár, illetve a magyar királyi székhely, másrészt az alatta, a Kisduna partján a Szt. Miklós-templom mellett keletkezett kereskedőtelep volt a város kialakulásának két tényezője. Várossá szerinte akkor lett Esztergom, amikor a telepet 1200 körül fallal vették körül. 7 Ennen egy még régebbi elméletet elevenített fel, amikor kifejtette, hogy az európai és ázsiai városkultúra határvonala a középkorban Magyarországon, éspedig az Alföldön húzódott végig. 8 Mindkét szerző nagy lépéssel vitte előbbre a nyugat-európai város kialakulása szövevényes kérdésének megoldását, de a keleteurópai és főképpen a magyar városok kérdésében még ma is a Schünemann által hangoztatott nézeteknél tart. Pedig az elmúlt évtizedekben a kelet-európai városok kialakulásáról alkotott felfogás erősen megváltozott. A második világháború előtt a lengyelországi városfejlődést a német tudományos irodalom ugyanolyan negatívan ítélte meg, mint a magyart, ha ugyan nem negatívabbúl. A lengyel történészek ugyan kimutatták, hogy Lengyelországban már a nagyarányú német település előtt is voltak városok, következtetéseiket azonban mindaddig nem fogadták el, amíg a második világháború pusztítása nem szolgáltatott közvetlen kézzelfogható bizonyítékokat. A lerombolt lengyel városokban megindult a nagyvonalú, tervszerű és ugyanakkor a legkisebb részletekig pontos régészeti munka. A poznani, gdanski és krakkói ásatások ez idő szerint rendelkezésre álló eredményeiből bizonyos, hogy Lengyelországban a németek telepítése előtt is voltak már olyan telepek, amelyek gazdasági szempontból és a környező területtel szemben elfoglalt helyzetüket tekintve városoknak tekinthetők és tekintendők. A német telepítés sokszor már a kialakult lengyel város vagy város jellegű telep átalakulását jelentette új telepesek bevonásával és a városprivilégium kiadásával. 9 A városjelleget a lengyel telepek esetében elsősorban a telep által betöltött gazdasági funkció biztosította. Mert ha a középkori várost úgy képzeljük el magunknak, hogy az az árumegállító jog és céhrendszer, a patríciusok kereskedőcsarnoka és városháza nélkül elképzelhetetlen, akkor a német telepítés előtti lengyel városok sem voltak városok. Ezen a ponton már a város általános fogalmának meghatározását érintjük, ami annál is fogasabb kérdés, mert még a bő forrásanyaggal rendelkező nyugati városok esetében is nehézségekbe ütközik a fogalom pontos körülírása, egyszerűen azért, mert a középkori várost kimerítően meghatározni lehetetlen, csupán bizonyos vonásokat emelhetünk ki. 10 De még a jellemző vonások is függnek a kor, a fejlődés törvényeitől. Ami a XIV—XV. századi európai város elengedhetetlen jellemzője, az esetleg még a XII. században nem található meg, hanem csak később alakult ki. Éppen IS
