Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146

az 1267 végére— 1268 elejére keltezhető 54. sz. oklevél. Keltezési ideje megállapítható Ivőrinc szenternyei prépost, királynéi alkancellár említéséből. Miután 1265— 67-ben István az alkancellár, Lőrincet pedig csak egyetlen pontosan datálható oklevél, amely 1268. március 16-án kelt, nevezi alkancellárnak, hivatali működése nem sokkal előbb kezdődhetett (Fejérpataky L., A királyi kanczellária az Árpádok korában. Bp. 1885, 114). Sokkal később sem keletkezhetett, mert mindenképpen meg kellett előznie az utolsó oklevelet (57. sz.), ahol már egyáltalán nincs említve Péter, helyette Walter comes van feltüntetve a budaiak élén. Walter a második, névről ismert budai rektor, első rektori említése 1268. október 18-ról ismeretes (Bp. oki. eml. I. köt. 100). Ez utolsó oklevél terminus ante quemje IV. Béla király halála (1270. május 3; Szentpétery I., Oklevéltári naptár. Bt>. 1912, 28). 220 Időrendben királyi intézkedésre: 53, 57. sz.; királynéi: 52. sz. (királynéi udvarbíró kiadványa), 56. sz. (ugyancsak királynéi udvarbíró ítélkezik), 54. sz. (királynéi). — A Gárdonyi által nem közölt, és az időrendbe bele nem illeszthető Dl. 82760. sz. oklevelet szintén Mária királyné adta ki (Zichy Okmánytár. I. köt. 15). Az 55. sz. oklevélről nem tudjuk, hogy királyi vagy királynéi intézkedés eredménye-e. 221 Attól függően állítják ezt, hogy a bírák kinek a megbízásából járnak el. A király által kiküldött Olivér mesternek azt válaszolják, hogy a királytól kapták a tárnoki földet (53. sz.), míg a királynénak azt, hogy tőle kapták (54. sz.). 222 Uo. 72. old. (54. sz.) 223 Jankovich M., Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. Bud. Rég. XIX. köt. Bp. 1959, 77. — A kúriára vonatkozó régebbi irodalom: Gerevich L., A budai várpalota története 1541-ig. Budapest műemlékei. I. köt. Bp. 1955, 260—261. — A kúriával kapcsolatos Zolnay-féle elméletekkel nem értünk egyet [Műv. tört. Ért. (1952—53)]. Mivel tanulmányunkkal kapcsolatban nincsenek, kritikájukkal nem itt, hanem későbbi alkalommal fogunk foglalkozni. 224 Jankovich i. m. 82. 226 Uo. 77. A budai királynéi kúriából keltez 1265-ben IV. Béla király (Szentpétery, Krit. jegyz. I. köt. 1446—1447. sz.), V. István Budáról űzi el az édesanyját, tehát itt volt a székhelye (1. az alább, a 237. jegyzetben idézett Enikel-féle adatot). A királynék budai befolyását mutatja, hogy nemcsak az első rektor volt a királyné bizalmasa (1. alább), de egyik későbbi utóda, Brendulinus fia Hench comes arról a Radnáról származott (Bp. oki. eml. I. köt. 177), amely királynéi város volt (Hóman, A magyar városok . . . 31). 226 Az 1255. évi vámtarifában (Bp. oki. eml. I. köt. 56—58) és egy eredetiben ránk nem maradt oklevélben, amely valószínűleg azonos a következő jegyzetben említett 1255-ös oklevéllel. Kgyik pontjának német fordítását és két pontjának német nyelvű tartalmi kivonatát közli a Jogkönyv 70, és 85—86. pontjaiban (Mollay i. m. 88, 93-94). 227 1255-ben olyan kiváltságlevelet is adott ki a király, amelynek egyik, iparszabályozó pontját Buda város a XV. század végén átírta. Ezt az adatot Dr. Gustav Gündisch fedezte fel a nagyszebeni levéltárban a „Budapest története" kutatások során. Ezt a pontot német fordításban a Jogkönyvben is megtaláljuk (65. pont, Mollay i. m. 86). 228

A plébánia jogállását ugyancsak 1255-ben rendezték: Bp. oki. eml. I. köt. 54-55. 229 Itt még maior ville néven. Uo. I. köt. 42. 1276-ban IV. László így nyilatkozik: ,, . . . non cogantur recipére aliquem judicem per nos datum, sed ex electione sua libera assumant in villicum, quem volunt." Uo. I. köt. 158. — Ez azonban nem ment át az életbe. A király 1276. június 17-én adta ki a kiváltságlevelet, 1276. augusztus 9-én pedig Carolus de veteri Buda miles, iudex pro domino rege in Buda (tehát nem választott bíró!) szerepel (Mon. Vespr. I. köt. 302). 1279-ben pedig Radnai Hench erdélyi birtokos viseli a rektori tisztet, aki mint idegen szintén nem lehet választott tisztviselő (1. 225. jegyzet). 230 Consul és potestas szinonimájaként szerepel Lombardiában. La Ville. I. köt. 310. A rektorságnak — a magyar városi jogban egyedülálló — jogállásáról külön tanulmányt kívánunk írni. 140