Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146

den császár másként ábrázoltatta Rómát, találunk szimmetrikus és aszimmetrikus beosztású, kettő-, három- és öttornyú épületeket, városlátképet a bullák között.

61 A sok különféle ábrázolás azonban mindig ugyanazt a várost jelképezte, és ahg néhány mutatja közöttük a valódi Rómát, vagy egy valódi római épületet.

62 A császári bullák hatására néhány XI. századi pápa bullájára is rákerül a Róma-ábrázolás.

63 Az államnak a székvárossal való kifejezése, amikor a székvárost épületvagy városlátképpel ábrázolják, valószínűleg Róma hatására széles körben terjed el. A dél-itáliai langobard—normann fejedelemségek veszik át először ezt a típust (capuai fejedelmek bulláin Capua speciosa ábrázolás),

64 majd pedig a keresztes lovagok

65 és a latin császárság államai.

66 Meg nem nevezett várral jelképezi II. Frigyes egyik bullája Szicíliát.

67 A típus elterjedését — a várost jelképező értelmén kívül — a városok között elősegítette az is, hogy a császári bullák nagy részét épp városok részére adták ki,

68 tehát a polgárok a mintát szem előtt tarthatták. Hozzájárult még a típus népszerűsítéséhez a pénzverés is. Az, hogy a pénzverde székhelyét épületekkel ábrázolták a pénzeken is, elősegítette az épületábrázolások várost jelképező értelmezését.

69 A birodalomban számtalan pénzverde működött, a pénzek közkézen forogtak, hatásuk tehát nyilvánvaló.

70 Egyébként is igazolható a pénzábrázolásoknak a pecsétvésésre gyakorolt hatása.

71 Természetes tehát, hogy a típus tovább terjedt a birodalom határain, a vele kereskedelmi kapcsolatban álló területek felé. Gyakori Európa összes államában. A pecséteken és a pénzeken kezdetben a topografikus ábrázolás egy egyszerű épület vagy városkapu

72 (9. kép), később azonban a kép kibővül. Az épületet fallal veszik körül, perspektivikusan ábrázolják, végül egész városlátképeket vésnek a pecsétnyomóra vagy éremre.

73 Más esetekben épületelemeket kombinálnak egyéb ábrázolásokkal. Közülük a leggyakoribb az a típus, amelynél többnyire fiálékkal díszített kaput ábrázol a pecsét vagy érem, a kapuban pedig emberi vagy állati alakot helyeznek el.

74 Ez utóbbi típus továbbfejlődése az, amikor az alak túlsúlyt kap az ábrázoláson, és az épületelemeket nem lehet megkülönböztetni a baldachintól.

75 Igen szoros a kapcsolat ennél a típusnál a képzőművészet egyéb ágaival, ahol teljesen hasonló ábrázolásokat találunk.

76 Az ábrázolások zöme sematikus. Elrendezésük többnyire szimmetrikus, nagy részüket nem lehet a valódi városképpel azonosítani. Ha mégis a valóságos várost kívánják bemutatni, akkor annak valami jellegzetességét emelik ki, pl. a templomot vagy városházát, ezt helyezik el középen, és a két oldalára szimmetrikusan néhány falat vagy épületet ragasztanak.

77 Van aszimmetrikus ábrázolás is, ami többnyire sokkal jobban felel meg a valóságnak.

78 A topografikus pecsétek közül azonban igen nehéz a sematikus ábrázolási módszer miatt kiválogatni azokat, amelyek valóban a valóságot mutatják be. Sajnos, csak abban az esetben fogadhatjuk el a pecsétet a város hiteles ábrázolásának, ha az azon látható épület valódiságát egyéb adatok is megerősítik. Ezért igazat kell adnunk a numizmatikus Suhiénak, aki tagadja a pecséteken és érmeken látható épületképek forrásként való felhasználásának lehetőségét.

79 8* 115