Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146

KUBINYI ANDRÁS Buda város pecséthasznáíatának kialakulása A városok pecséthasználata Európa-szerte a XII. század közepén kezd kialakulni, egy időben a városi autonómia, a kommunák létrejöttével.

1 A polgárságnak a feudális erőkkel szemben elért eredményei rendszerint felvett pecsétjeiken is visszatükröződnek. Az olasz városállamok büszke leoninus pecsétköriratai,

2 a franciáknál oly gyakran alkalmazott, az ülésező tanácsot ábrázoló pecsétek,

3 vagy az erődítésre utaló váres városképek egyaránt erre utalnak, és várostörténeti jelentőséggel is bírnak. A pecséthasználat kialakulása jelenti továbbá az írásbeliség megindulását, és hacsak kezdeti formában is, a városi kancelláriák létrejöttét. Ettől kezdve városi ügyekben a város pecsétjével ellátott oklevélnek van a legnagyobb hitele, a városi pecsétet ilyen esetekben authentikusnak, azaz közhitelűnek tartják.

4 A pecsétek köriratai, a pecséttípusok rokonsága a városok egymás közti kapcsolatára is adatokat szolgáltatnak. Buda 1292. évi pecsétje Szfragisztikai irodalmunkban nem találunk összefoglaló feldolgozást a városi pecsétekről. Városi oklevelek csak a XIII. század második feléből maradtak ránk, de egyes pecsétek formái (mint Esztergom és Székesfehérvár városoké) a század első felére utalnak. A magyar városok pecsétéi is beillenék az egyetemes európai fejlődésbe. Érdekes probléma annak megvizsgálása, hogy hogyan alakult az ország középkori fővárosának, Budának pecséthasználata a középkor folyamán. Valószínűleg a város történetére nézve is felvilágosítással szolgálna ennek kiderítése. A szakirodalomban általában elfogadott feltevés szerint Buda városának legrégibb pecsétje 1329-ből ismeretes.

5 Keletkezésének körülményei, köriratának értelmezése nagy vitákra adott okot, végül Gárdonyi álláspontja lett általánosan elfogadva, amely szerint a pólyákat (helyesen vágásokat) tartalmazó oldal a város régi címere, amelyet még a XIII. században vett fel. A háromtornyú várat ábrázoló oldal viszont újabb eredetű, amelyet a város I. Károly idejében, valószínűleg 1310 után kezdett használni.

6 Időközben előkerült azonban a veszprémi káptalan levéltárában Buda kettőspecsétjének 1292-ből származó példánya

7 (1—2. kép), amely azonos az 1329-ből valóval. Az erről készített képet először maga Gárdonyi közölte 1936-ban,

8 de nem mutatott rá arra, hogy ez 109