Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146

megdönti 1911-ben írt elméletét. így nem csoda, hogy az irodalomban továbbra is Gárdonyi eredeti megállapításait fogadták el.

9 Mielőtt a pecséttel kapcsolatos problémák leírásához fognánk, szükséges ismertetni magát az eredeti példányt. Érdekes módon a legrégibb, 1292. évi lenyomat a budai pecsétek legépebb példánya. A természetes színű viaszba nyomott kettős függőpecsét kör alakú, átmérője 7,1 cm. A felirat mindkét oldalon a pecsét szélén, két párhuzamosan haladó gyöngysor között foglal helyet kör alakban (1. és 3. kép). A felirat szövege az egyik oldalon: + SIGILIvVM . NOUI. CASTRI . PESTIENSIS Ezen az oldalon a belső gyöngysor által alkotott körön belül vörössel és ezüsttel hétszer vágott háromszögletű címerpajzs látható, amit — térkitöltés céljából — mindkét oldalon szőlőlevél indák vesznek körül. A pajzs felett szintén találunk szőlőleveleket. A másik oldalon a felirat a következő (2. és 4. kép): + SHAC • SVB . CONCIvAVI . PEST • CASTRI . VERBA . SERACI A belső gyöngysor által alkotott körön belül egy sziklákon (vagy hullámokon?) emelkedő háromtornyos vár ábrázolását találjuk. Két oldalán egy-egy kör alakú, pártázott, kúp alakú zsindelyezéssel fedett sisakú tornyot látunk, egy-egy hosszúkás ablakkal. A két tornyot ormos fal köti össze, amelynek közepén félköríves záródású nyílt kaput ábrázolnak. A kapu felett, a bástya ormai mögött négyszögletes, a két szélsőnél magasabb, ormos tornyot találunk, amelynek szintén hosszúkás ablaka van. Ennél a toronynál hiányzik a zsindelyes tető. A két szélső torony gombj a egy magasságban van a középső torony tete j ével. A vár két oldalán, mint térkitöltő elem, a másik laphoz hasonló szőlőlevél indák találhatók. Az irodalomban felmerült az a feltevés, hogy a budai kettős pecsét tulajdonképpen összetett pecsét: Schmall szerint a háromtornyú vár Pest, míg a vágásos pajzs Buda címere volt,

10 Gárdonyi viszont a vágásos pajzsot esetleg a királyi vár eredeti pecsétjének gondolta, míg a háromtornyú várat Budáének.

11 Kétségkívül, a pecsét feliratának különbsége támogatni látszik Schmall elméletét, azonban ennek valószínűtlenségére már Gárdonyi is rámutatott.

12 Igaz, több kettőspecsét eredetét le lehet vezetni két pecsét egyesítéséből,

13 erre azonban a magyar pecsétgyakorlatban nem találunk példát. Nincs egyesítésre nyom más kettőspecsétet használó európai városnál sem. Az analógiákon túlmenően a város története is kizárja ezeket az elméleteket, a királyi várnak sohasem volt saját oklevéladó működése, tehát pecsétje sem lehetett. Igaz, városi kettőspecsétje Magyarországon Budán kívül csak Esztergom városának volt,

14 amelynek mellső lapja városlátképet (5. kép), hátsó lapja viszont ezüsttel és vörössel kilencszer vágott háromszögletű pajzsot ábrázol (6. kép). Ez tehát kétségkívül rokon fővárosunk pecsétjével. Nem városi pecsétek között nagyon gyakori a XIII. században hazánkban az érempecsét. Királyaink közül II. András használta először,

15 és az ő korában és fia uralkodása első éveiben a nádorok, országbírák, bánok és helyette110