Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bélay Vilmos: Isztorija Moszkvi. Tom II. Period feudalizma XVII. v. (Moszkva története II. kötet. A feudalizmus korszaka, XVII. század). Moszkva, 1953. Tom III. Period razlozsenija kreposztnovo sztroja (III. kötet. A jobbágyi rend felbomlásának korszaka). Moszkva, 1954. 558-566

Edward Schiller cikke : Die Rosenburg (321—340. 1.) nem illik tudományos munkába. A szóban forgó épületet, amely középkori várat utánoz, a szerző építtette lyinzben a század elején. Miután elmondja rövid építéstörténetét, előadja, hogy ő tizenkét évi birtoklás után eladni kényszerült, majd mint valami múlt századbeli romantikus ponyva, megírja, hogy minden újabb birtokosát azóta szerencsétlenség érte. Kár volt a szerkesztőségnek a színvonalas kötetben ezt a cikket lehozni ! A kisebb közlemények rovat cikkei között találunk publikációt egy római feliratos kőről {Artúr Betz tollából, 341—44. 1.), egy XIII. századi linzi vámjegyzék ismertetését és közlését [Fritz Eheim adta ki, 350—61. 1.) és néhány egyéb kisebb jelentőségű adatot. A Miszellanea rovatról ismertetésünk elején szólottunk. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy Linz város történeti évkönyve, habár erősen vegyes értékű tanulmányokat tartalmaz, mégis hozzájárul a várostörténeti kutatások elősegítéséhez. * Kubinyi András Isztorija Moszkvi, Tom II. Period feodalizma XVIII. v. (Moszkva története, II. kötet. A feudalizmus korszaka, XVII. század,) Moszkva 1953, 744 1. Tom III. Period razlozsenyija kreposztnovo sztroja (III. kötet. A jobbágyi rend felbomlásának korszaka) Izdatyelsztvo Akagyemii Nauk SzSzSzR, Moszkva 1954, 871 1. A fenti címen hat kötetben megjelentetett mű első kötetének ismertetése (lásd a Tanulmányok Budapest múltjából XII. kötetét) során beszéltünk az egész kiadvány felépítéséről, az egyes kötetek periodizálásáról. Az alábbiakban két kötetnek, a XVIII. századot és a XIX. század első felét tárgyaló második és harmadik kötetnek rövid, elsősorban a felvetett és megoldott problémákra figyelemmel levő, tehát nem annyira az adatszerűséget, mint a szerzők nézőpontjait jellemző ismertetését igyekszünk adni. A második kötet tartalmilag az alábbi módon épül fel. I. Moszkva a XVII. század végén és a XVIII. század első negyedében. 1. A város gazdasági élete. Ezen a fejezeten belül a moszkvai kis- és nagyipart, valamint a kereskedelmet tárgyalják a szerzők. 2. A lakosság és a terület. Itt ismertetik a város helyrajzát is, az egyes városrészek fejlődését, beépítettségét és egyéb településföldrajzi sajátosságait. 3. Moszkva társadalmi-politikai élete. 4. A város kormányzata és berendezései. Az utóbbiban a lakosság érdekeit szolgáló létesítményeket, mint például a tűzvédelmi felszereléseket, utcák kövezését, köztisztasági intézkedéseket, egészségügyi berendezéseket tárgyalja a szerző. 5. Moszkva kultúrája. Itt a népművelés és tudomány, az irodalom, az anyagi kultúra, az építészet, a festészet és képzőművészet fejlődését vázolják. 558