Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101
A király elrendelte : 1. Annak érdekében, hogy a Tabánban lakó rácok ott megmaradhassanak, mint külvárosi polgárok (uti Cives Suburbani) a kamarai administratiónak és a budai városi tanácsnak — uti alii Cives — legyenek alávetve. 2. A tőlük járó adót ezentúl ne a budai tanács szedje be és ne házanként, hanem a saját bíráik és tisztviselőik. 3. A városi tanács a bírákon és a tisztviselőiken keresztül érintkezzék velük. 4. Senki ne merészelje őket sújtani vagy tőlük bármit elvenni. 154 A privilégiumban biztosított új adószedési mód és a tabáni rácok önkormányzatának megerősítése világos és érthető. A következő években ezzel kapcsolatban nem is merült fel probléma. Annál problematikusabb azonban a tabáni rácok feletti jurisdictio kérdése. A kettős alávetettség a rácok helyzetén volt hivatva könnyíteni, de mivel pontosan körülhatárolva nem volt, az eddigi helyzeten nemigen változtatott. Néhány hónap múlva az udvari kamara megmagyarázta ugyan, hogy miként érti ezt: a rácok a városi portióhoz hozzájárulnak, de egyébként princi-p aliter a kamarai igazgatásnak vannak alávetve. 155 A város ragaszkodott a rácok feletti jurisdictióhoz. Ennek nemcsak a portio-teherhez való hozzájárulás volt az oka, hanem az is, hogy a városnak szüksége volt a rác szőlőmunkásokra. Ezért erélyesen megvédte a rácokat a Budáról való kitelepítés veszélyétől. 1697. március 4-én a budai kamarai administratio ugyanis tudatta a „Gellérthegy alatt lakó rácokkal" a császár kívánságát, hogy a budai vár védelmi helyzetének megerősítése céljából a Budán lakó földművelő rácokat a Kunföldre (ad agrum Cumanum), a kereskedőket és az iparosokat pedig Pestre kell telepíteni. Az administratio elrendelte, hogy a földművesek még Szent György napig költözzenek el, a többiek pedig menjenek át Pestre, ahol rendes helyet fognak nekik kijelölni, megtartják saját bíróikat és elöljáróikat, és nem a pesti tanácstól, hanem a budai kamarai administratiótól fognak függeni. 156 A rácok azonnal követeket küldtek az udvari kamarához, a budai városi tanács is közbelépett, és sikerült elérniök azt, hogy itt maradhattak azzal a feltétellel, hogy házaikat nem szabad a várhoz közel építeniük, s újabb rácoknak nem engedik meg Budán a letelepedést, hanem Pestre utasítják őket. 157 1697-ben a városi tanács megkísérelte mentesíteni a rácokat a bányatized alól, hivatkozván az 1696. december 24-i privilégiumra, hogy azok mint polgárok (als Burger) szerepelnek. Közbenjárása azonban eredménytelen volt. 158 Még ugyanebben az évben Bergassi János Károly erőszakoskodásaival szemben is védelmezte a rácokat a városi tanács. Bergassi kikeresztelkedett török, majd császári kapitány volt. 159 1696. június 1 -én kapta meg a császártól ,,für aigenthumb" a Tabánban levő úgynevezett kis rácfürdőt (so genante kleine Räzen Bäädl). 160 1697 májusában nyolc katolikus rácnak a fürdő közelében levő házát erőszakkal elvette, 161 s ezen felül még az is szándékában volt, hogy a Gellérthegyet is megszerezze magának. „Ezzel a város rácok fölötti jurisdictiójának is nagy kárára lenne — írta 80
