Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101
Magyarországon letelepedő rácok részére, és Buda városa is kapott 1689-től 1693-ig öt évi adómentességet, s ez vonatkozott a Tabánban letelepedett rácokra is. Azonban ez az adómentesség részleges volt, általában csak a közterhektől, illetve az ingatlanokra nehezedő terhektől való mentességet értették alatta, ez utóbbit is a telekadó és a tized kivételével, az ezektől való mentességet csak nagy küzdelmek árán sikerült biztosítani. 146 A fogyasztási adót és a harmincadot ez idő alatt is fizetni kellett. A Belgrádból menekült budai rác kereskedők 1693-ban panaszkodnak is, hogy még a hadseregnek szállított élelmiszerek és egyéb áruk után is követelik tőlük a harmincadot. 147 Ugyanebben az évben a kamarai administratio azzal fenyegeti meg Buda városát, hogy ha nem fizetik be haladéktalanul az accisát, a polgárok és a rácok pincéiből a bort executióval viszik el, a mészárosokat pedig megbüntetik. 148 1693-tól kezdve azonban az adómentesség megszűnt, s megkezdődött a kamarai és katonai terhek rendszeres fizetése. Mindez vonatkozott a rácokra is, s terheik a Buda városára eső terhekkel együtt növekedtek. Az 1693-ra kivetett 2382 fi adó 1696-ra már 3555 f 1-ra emelkedett. 149 A rácokat azonban ezeken felül külön adók és szolgáltatások is terhelték. Fizetniök kellett 1690 óta a városnak évi 800 fi védelmi díjat (Schutzgeld), s a város 14 fertály szőlőjét ingyen kellett művelniök. 150 A városi tanács a jurisdictiója alatt élő rácokat jobbágyokként akarta kezelni, s a város tisztítását is velük végeztette. A rácok 1695-ös pusztaárendálásának meghiúsítása, és utána a saját maga által bérbevett pusztának a rácok részére kilenced ellenében való átengedése kétségtelenné tette a városi tanács olyan irányú törekvését, hogy a rácokkal szemben a földesúr szerepét játssza. Súlyosbították a tabáni rácok helyzetét a katonaság, főként Frankenberg budai várparancsnok által rajtuk elkövetett erőszakosságok is. 1693. január 3-án a budai városi tanács panaszkodott az Administratiónál : Frankenberg nem akarja megérteni, hogy a rácok a város jurisdictiója alatt hagyattak, szabadon akar velük rendelkezni, katonasággal kényszeríti őket robotra, holott ettől a király mentesítette őket, bebörtönzéssel, ütlegeléssel fenyegeti őket, nem is beszélve más excessusokról. A katonák betörtek a rácok házaiba, ettek-ittak, s fizetés helyett megverték őket ; megverték a bírót is, a katolikus rácokat pedig a muskétások a templomból hajtották ki vasárnap robotra. 151 Az Administratio az udvari kamarán és a haditanácson keresztül utasíttatta Frankenberget a város jogainak tiszteletben tartására. 152 A város közbelépése nem járt tartós eredménnyel, mert 1696-ban ismét előfordult, hogy Frankenberg két rác bebörtönzésével újra beavatkozott a városnak a rácok fölött gyakorolt jurisdictiójába. 153 A katonaság kihágásaival szemben a városi tanács csak a kamarai administratio segítségével tudta — ideig-óráig — megvédeni a rácokat, akiket egyaránt sértettek a város földesúri törekvései és a katonaság garázdálkodásai. Szorongatott helyzetükbén a királyhoz folyamodtak, és 1696. december 24-én sikerült is egy külön privilégiumlevelet kapniok. 79
