Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

Vizsgálata közben Malowist hangsúlyozza, hogy a koraközépkori feudális társadalom kialakulása általában és a városok kialakulása különösképpen bonyolult kérdés, amelynek kutatása során hosszú fejlődési folyamatot kell még felderíteni a régészek és történészek tervszerű együttes erőfeszítésének. * A fent említett dolgozatok és a konferencia alapján igyekeztünk az egész lengyel irodalomnak hűséges keresztmetszetét felvázolni a magyar olvasó előtt. Nem rajzolhattuk meg a teljes irodalom képét, mert ez az irodalom túlságosan nagy és nem is áll teljesen egészében rendelkezésünkre. A bevezetőben azokról a törekvésekről szóltunk, amelyek a két világháború közti időszakban a lengyel várostörténeti kutatást jellemezték. Akkor még arról volt szó, hogy a lengyel városi fejlődés létét bizonyítsák be a német tudomány támadásaival szemben. Ma erről már nincs szó. A történészek által kezdett munkát a régészek fejezték be, s a tervszerű nagyvonalú ásatási program első eredményei után aligha férhet kétség ahhoz, hogy Lengyelországban már a német jog bevezetése előtt is voltak olyan telepek, amelyek gazdasági funkciójukat, sőt társadalmi és jogi formáikat tekintve is városok voltak. Azok a kutatások azonban, amelyek a kétségtelen bizonyítékokat felszínre hozták, az új problémák hosszú sorát vetették fel, és a lengyel tudomány ma már nem a városok létezésének, hanem a városok létrejöttének kérdését kell hogy megoldja. Ez pedig sokrétű, bonyolult és nehezen megoldható problémák tisztázását feltételezi. Gazdasági téren a városi ipar kialakulásának kérdése a legnehezebb. Hogyan fejlődött ki a városi ipar a már korábban létező falusi iparból, hogyan jött létre a kézművesek koncentrációja, ezek milyen és mekkora szerepet játszottak a városok létrejöttében? Nem sokkal egyszerűbb és nem kevésbé fontos a kereskedelem kérdése. A korai külkereskedelmi kapcsolatok ugyan főbb vonásaiban már tisztázottak, de a városfejlődésre gyakorolt hatásukat ma még Jazdzewski és Malowist teljesen ellentétesen ítélik meg. Még komplikáltabb a belső piac kérdése. A lengyel kutatók ezen a téren Ribakov szovjet kutató módszereit kívánják megvalósítani, és a specifikus jegyek alapján a régészeti leletekből egy-egy város kereskedelmi övezetét kidolgozni. Ez a probléma annál is nehezebb, mert míg Oroszországban Ribakov eredményei szinte „mikroszkopikus" helyi piacok kialakulását mutatják, addig a nyugat-európai viszonyok közt az iparosok nagy távolságokra kiterjedő belső piacövezetet alakítottak ki kereskedők közreműködése nélkül. Ezekben a gazdasági kérdésekben már a társadalmi problémák is jelentkeznek. A városlakók és a falu egymáshoz való viszonya, a váralja népének viszonya a vár feudális urához — ezek a döntő kérdések, amelyek a városok kialakulását is erősen befolyásolják. Ezeknek a kérdéseknek megoldása ma még nagy nehézségekbe ütközik, már csak azért is, mert mind a régészek, mind a történészek hajlamosak a túlzott általánosításra. Ez alól talán csak Tymieniecki 603 \