Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607
professzor kivétel, aki elvileg rámutatott a „ville industrielle" és a „ville de bourgoisie" közötti különbségre. Ettől a kivételtől eltekintve azonban a kutatók többsége általában városokról beszél, anélkül, hogy különbséget tenne a tengerpart túlnyomóan kereskedő városai és egyes túlnyomóan ipari jellegű városok között. Csak ha ezeket a gazdaságifunkcionális különbségeket figyelembe veszik majd, lehet szó általában a város jellemzőinek kidolgozásáról. Akkor majd részben önmaguktól fognak megszűnni azok az ellentétek, amelyek ma a különböző típusú városokat szem előtt tartó kutatók közt még elég élesek. Nagy segítséget nyújtanak a kutatás során az analógiák, és — mint arra a bevezetőben rámutattunk — a jól szerkesztett ismertetési rovatok még meg is könnyítik az analógiák felhasználását. Véleményünk szerint azonban ma túlságosan nagy helyet foglalnak el a kérdések megoldásában. Ebben persze nagy része van annak is, hogy a lengyel régészek úgy érzik, hogy feladatuk a lengyel múlt kutatásán túlmenően az egész szláv múlt kutatásának szolgálata, ami önkénytelenül is túlzásokra vezet. Egyes kutatók csak orosz analógiákra támaszkodnak és tiltakoznak skandináv analógiák alkalmazása ellen, mások a skandináv analógiákat is felhasználják. Közrejátszik ebben a már említett általánosító tendencia is, amely ma még nem határolja el egymástól az ország különböző területeit, ahol más és más hatások érvényesülnek. Világos, hogy Wolin és Szczecin esetében indokolt a skandináv analógia, mint ahogyan a keleti részek töredékes adatait kézenfekvő az orosz, a délnyugatiakét pedig a morva és cseh analógiákkal kiegészíteni. A felsorolt nehézségek részben abból származnak, hogy ma a nagy erőfeszítések ellenére is szakadék van az írott forrásokból merítő történészek és a leletekből dolgozó régészek között. Ilyen szakadék áll fenn pl. Malowist és Jazdzewski között, s még sok időre lesz szükség, amíg ezeket a jelenségeket leküzdik. Ha végezetül mérleget akarunk készíteni a felsorolt eredményekről és a megmutatkozó hiányosságokról, akkor azt kell mondanunk, hogy a lengyel történettudomány és régészet a második világháború utáni tíz esztendő alatt új szervezetet alakított ki, és hatalmas munkateljesítménnyel a nagy jelentőségű eredmények egész sorozatát hozta ki. Egy évtized alatt bebizonyította : helyes volt a lengyel tudománynak az a megállapítása, hogy Lengyelországban már a német jog bevezetése előtt voltak városi funkciókat ellátó helyek ; megkezdte a városok kialakulásának kidolgozását, felállította a kialakulás problematikáját, s egyes részletkérdéseket már meg is oldott. Ezek az eredmények nemcsak a lengyel múlt vonásait világították meg váratlanul erős fénnyel, hanem igen nagy jelentőségük van egész Európa gazdaságtörténete, különösen pedig az európai város múltja szempontjából. Véleményünk szerint Jazdzewski indokolatlanul vetette szemére Planitznak és Ennennek azt, hogy nem vették figyelembe a kelet-európai történettudomány eredményeit, mert mindketten a nyugateurópai középkori város keletkezését vizsgálták. De az, hogy talán már 604
