Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607
illetőleg. Jazdzewski hajlott arra, hogy az első kialakult városokat már a VIII— IX. századra tegye, kowmianski ezzel szemben nem hiszi, hogy akár Gnézda, akár Wolin már a IX— X. század fordulóján kialakult városnak tekinthető. Rámutatott arra, hogy a város kialakulásának időpontját igen nehéz meghatározni, mivel a koraközépkori városokban a földművelés igen nagy szerepet játszott. A város megjelenése a társadalmi osztályok és az állam kialakulásának kísérő jelensége. Kétségtelen ugyan, hogy a XI. századi városok kialakulása során tapasztalható vonások egyike-másika már évszázadokkal korábban megtalálható, de ebből még nem következik, hogy a kialakult városok megjelenésének idejét a X. század végénél korábbra helyezzük. Gieysztor a városok kialakulásának kérdését az állami gazdasági-társadalni fejlődés kereteibe helyezi el. Szerinte a X. században a természeti gazdálkodás további fennmaradása mellett az osztálytársadalomban az ipar és kereskedelem szétválása, a munkamegosztás fejlődésének következtében keletkeztek a városok mint a kézműipar és a kereskedelem központjai a feudális, urak várai mellett. A város és a falu közti kapcsolat kérdéséhez Lowmianski is hozzászólt. A két tényező egymás közti kapcsolatának kifejezője az árucsere, s ebben két fejlődési fázist kell megkülönböztetni. Az első időszakban a csere nem közvetlenül bonyolódott le a falusi és a városi termelők között, hanem a feudális úron keresztül, aki a falu terményfölöslege mint terményjáradék felett rendelkezett, s akinek a révén az iparos a földművelők termékéhez hozzájutott. Bár valószínűleg már ebben a fázisban is volt közvetlen csere, túlsúlyra azonban csak a második fázisban jutott. Az elsőfázisban a parasztság szerepének jelentősége a városi iparos szempontjából kisebb volt. Az iparos a feduális vezető réteg számára dolgozott. Lowmianski szerint ezzel magyarázható a köles előfordulásának túlsúlya. A feudális úr a terményjáradékból szívesebben adott kölest, mint más gabonafajtát, holott az archeológiai leletekből világos, hogy szerte az országban ekkor már általános volt a búza stb. termelése is. kowmianskihoz hasonlóan Malowist is hangsúlyozta a feudális, terményjáradék fontosságát a városok kialakulása Szempontjából. A várakban terményjáradék címén felhalmozódó feleslegek nagy vonzóerőt gyakoroltak az iparosokra és kereskedőkre. Teljesen a városi termelési viszonyoknak szentelte felszólalását Wartolowska Z., akinek kiindulópontja az volt, hogy piac alatt a specializálódott termelők (földművelők, kézműiparosok stb.) közti érintkezés és csere lehetőségét kell érteni. A feudalizmus kialakulása elősegítette a piac kialakulását, s ezért két jelenséget külön ki kell emelni a városok keletkezésének kutatásában : az egyik a feudális vezető réteg növekvő szükséglete, amely a várakban testesül meg, a másik a távolsági kereskedelem útvonala. Példaként felhozza, hogy a Kijev—Krakkó útvonal mellett fekvő Sutiejsk vár alatt városmag alakult ki, de amikor a XI— XII. században az útvonalnak ez a része megszűnt,, vele együtt megszűnt: a váralja város jellege is, míg a feudális vár és székhely még a XIII. szár600