Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607

zadban is fennállt Sutiejskben. Ugyanennek ellenkezőjére is van példa, amikor a feudális székhely szűnt meg, de a város továbbra is fennmaradt a fontos kereskedelmi útvonal mellett. Wartolowska ezzel kapcsolatban még egy jellemző topográfiai jelenségre mutat rá. Arra, hogy a piac a vár kapuja előtt helyezkedik el, tehát ott, ahol a vár biztonságát nem veszélyezteti (ezért nincs a váron belül), de ahol a vár még biztonságot nyújtott. Kramerek J. a várak és városok kapcsolatában arra hívja fel a figyelmet, hogy eddigi megfigyelések szerint a városok elsősorban a nagy várak mellett alakultak ki, míg a kisebb várak, amelyek elsősorban egy-egy feudális úr gazdasági centrumának védelmét szolgálták, nem hoztak létre városi fejlődés lehetőségével rendelkező váralját. Ugyancsak ő hangsúlyozta a belső kereskedelmi útvonalak fontosságát is. Külön ki kell emelnünk a hosszú tudományos múltra visszatekintő és mind az általános várostörténet művelésében, mind az iparosok koraközépkori szerepének tisztázásában nagy érdemeket szerzett Tymieniecki Kázmér professzor felszólalását. A kronológia kérdésében az ellentétet Jazdzewski és Gieysztor között ő nem látja olyan nagy horderejűnek, miután az egyik a várost jellemző vonások megjelenésének, a másik a már kialakult városok létezésének idejét teszi meg kezdeti időpontnak. A városnak a falutól eltérő voltát a város funkcióinak egészén belül Tymieniecki elsősorban az ipar fejlődésében keresi. Minthogy azonban az előző kor falusi ipara és a városi ipar között nincs lényeges különbség, itt is a falusi ipar hosszabb fejlődése előzte meg a város kialakulását. Emellett tekintetbe kell venni, hogy az ipar területén nemcsak a technikában, hanem az ipar szervezetében mutatkozó eltérésnek is van jelentősége. A városi lakosság ebben az időben még nem különült el a lengyel társadalom többi rétegétől. Állandóan szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a város keletkezése és a feudális társadalom, illetve az államnak mint az új társadalmi rend megfelelőjének kialakulása karöltve halad előre. Kezdetben a nagy, az egész államra kiterjedő jelentőségű várak mellett keletkeztek a városok, míg a kisebb váraknak nem volt nagyobb szerepük ebben a folyamatban. Ha ezeket a nagy várakat vesszük tekintetbe, akkor nem találjuk meg a város későbbi egységét. Boroszlóban pl. a feudális nagyuraknak külön-külön területük volt a városban. Ez a jelenség általános érvényű egész Európára nézve és a déli területeken, ahol a kőépítkezés maradandóbb nyomot hagyott, mint az északi faépítkezés, még ma is megfigyelhető a városképen az egység hiánya. Boroszló külvárosában még a XII. században is nagy szerepet játszott a sziléziai nemesség. * Mielőtt még a konferencia eredményeit jellemeznénk, ide kell iktatnunk M. Matowist professzor egy régebben írott dolgozatának ismertetését.

28 Ez a dolgozat nem speciálisan a várostörténettel foglalkozik, 601