Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban 570-607
ben — mint a többi lengyel városban is — a XII— XIII. században kialakuló gazdasági viszonyokkal tartottak lépést. A locatio második fázisa hat évvel később kiállított oklevélben jut kifejezésre. Bbben a német jog már konkretizálódik, s az új oklevél Magdeburg jogáról szól, sőt a környező magdeburgi joggal felruházott helységek számára is Szczecint jelöli meg fellebbviteli fórumként. Ezen a jogi intézkedésen kívül 1243-ban a város egy sor gazdasági privilégiumhoz jutott ; földeket, legelőt, a várostól egy-egy mérföldre felfelé és lefelé az Oderán halászati monopóliumot, vámmentességet stb. kapott. Chlopocka szerint ezzel Szczecin és lakói gazdasági immunitást nyertek. Ezzel ugyan még nem érték el a város gazdasági privilégiumainak teljességét, hosszú sorban következtek a hercegek hasonló megnyilvánulásai. Azok azonban már nem a lengyel város átalakítását, a német jog bevezetését célozták, hanem a nyugat-európai értelemben vett város prosperitását fokozták. * Chlopocka második dolgozatának ismertetésével a Szczecin múltjával foglalkozó jelentősebb tanulmányok áttekintésének végére értünk. A módszertani felkészültség magas foka mellett az idézett tanulmányok mindegyikét az a társadalmi és gazdasági szempontokat egymással összekapcsoló és fontosságuknak .megfelelő érvényesülést biztosító szemlélet jellemzi, amelyet még a lengyelekkel nem túlságosan szimpatizáló nyugatnémet tudomány is kénytelen elismerni. Ha konkrét példát akarunk felhozni ennek illusztrálására, akkor talán Wachowiak tanulmányának azt a részét kell újra felidéznünk, amelyben a szczecini kikötőnek a német locatio utáni áthelyezését tárgyalja. Wachowiak négy érvet hoz fel az áthelyezés szükséges voltának bizonyítására : 1. a német etnikum túlsúlyra jutását ; 2. a németek kialakuló gazdasági túlsúlyát ; 3. az új gazdasági helyzetet a Baltikumban, és végül 4. a hajóépítésben és a hajók súlyhatárának emelésében beálló változást. Ebben az érvelésben nemcsak az érvek csoportosítása logikus, hanem az érvek túlnyomó részéből precíz, kézzelfogható gazdasági szükségszerűség világlik ki, amely magát az érvelést hatásossá teszi. A lengyel történészek túlnyomó része ilyen konkrét gazdasági érvekkel támasztja alá azt, amit a társadalmi fejlődésről mond, nem irtózik a számoktól és a számok kérlelhetetlen logikájától. A rendelkezésre álló teljes módszertani fegyvertár kihasználása mellett ez a szemlélet emelte a lengyel történettudományt az európai színvonal élére. * A fentiekben két városban folyó lengyel kutatómunkát ismertettünk. Egyet azokból, ahol a történelmet ásóval írták, s egyet azokból, ahol az írott források adatainak kiértékelése jelentette a kutatás súlypontját. Természetesen nem egyedül Gdanskban folyt nagyarányú ásatás, és nem Szczecin volt az egyetlen város, amelynek múltjával a 38* 595
