Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Historisches Jahrbuch des Stadt Linz, 1957. (Linz 1957. Herausgegeben von der Stadt Linz) 555-558

milyen nagy jelentősége volt a középkori Ausztria gazdasági életében. A fenti századokból összegyűjti azokat az adatokat, amelyek linzi polgárok szőlőbirtokaira vonatkoznak. Az illető polgárok életviszonyainak vizsgálatánál kiderül, hogy csupa gazdag, a város vezetésében is részt vevő személyről van szó, akiknek szőleiken kívül egyéb ingatlanaik is vannak. Mint írja, ezek kisebb földbirtokosoknak tekinthetők. Mivel a linzi távolsági borkereskedelemre nincs adat, úgy látszik, hogy az elég tekintélyes bormennyiséget csak városukban mérték ki. A szőlőket Burgrecht címén örökbérletként birtokolják. A tanulmány igen érdekes számunkra is, mert a magyarországi városok patríciusaira vonatkozólag ebben a korszakban hasonló adataink vannak. Mégis, a cikk nem egészen kielégítő, aminek oka valószínűleg az, hogy a szerző levéltári adatokat nem használt fel. Pl. a linzi polgárok távolsági borkereskedelmét tagadja, mert arra nem talál adatokat a kiadott forrásokban, és ennek indokolására felhozza Passau 1390. évi (!) árumegállító-jogát, noha maga is elismeri, hogy a XV. században volt a linzieknek valami szerepük a távolsági borkereskedelemben. Hasonló ellentmondásokat még többet is lehetne felhozni. Hermann Schardinger, Studie zur Geschichte des Linzer Gymnasiums aus der Zeit der Landschaftsschule (31—68. 1.) a felső-ausztriai evangélikus rendek által 1542-ben alapított és fenntartott, ma is létező intézet első két évszázadára vonatkozóan hoz adatokat. A szerző szándékosan az iskola történetének árnyoldalaival foglalkozik, mivel ezek még kevéssé ismertek. Erősen pedagógiai szempontból megírt tanulmány (az egyes részek élén pedagógiai munkákból vett mottók állnak) így habár sok érdekes adatot közöl, az olvasóban mégis hiányérzetet kelt. Különösen a gimnáziumnak a város és a tartomány kulturális életében játszott szerepét hiába keressük a tanulmányban, továbbá a tanulók társadalmi helyzetét. Az előbbi annál sajnálatosabb, mert Keppler is tanított itt hosszabb ideig. Josef Fröhler, Überlieferte Linzer Jesuitendramen (69—129. 1.). A linzi jezsuita gimnáziumban a XVII—

XVIII. században játszott iskoladrámák tartalmának felsorolása. Érdekes lenne összehasonlítani a magyarországi iskoladrámákkal. Georg Grüll, Das Landgericht Linz 1646—1821. (131—163. 1.) Címétől eltérőleg a város történetének kezdetétől tárgyalja Linz bíráskodási önkormányzatának kifejlődését. 1646-ban kapja meg a Landgerichtet, azaz a bíráskodási jogkört néhány szomszédos falu felett, cserében a Starhemberg grófoktól. 1821-ig marad birtokában, addig határa időnként változik. A szerző közli a határjárások szövegét, és két egykori térképnek — sajnos — elég gyengén sikerült fotókópiáját. Hasznos lett volna mellékelni a tanulmányhoz egy olyan térképet, amelyen a város bírói hatáskörének kiterjedését a különböző időkben egymás mellett feltüntették volna. Harry Kühnel cikke : Das Fürstenbergische Dreifaltigkeitsbenefizium in der Linzer Vorstadt (165—196. 1.) az egyik Fürstenberg grófnő 556