Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Sipos Aladár: Budapest gyáripara, 1919-1933 = Fabrično-zavodskaâ promyšlennost' Budapešta 475-553
hogy valamennyire képet nyújtsunk ennek az iparcsoportnak az összetételéről. 91 Ipari alcsoport 1913 1921 1925 1929 termelési érték tényleges árakon millió pengőben Kőolaj gyártás és világítógázgyártás Keményítőgyártás Enyv- és albumingyártás, csontszén- és műtrágyagyártás Zsíros növényolajgyártás, gyertya-, szappan- és illatszergyártás Kocsikenőcs-, bőrkenőcs- és csizmamázgyártás Festék-, lakk-, kékítő-, tinta- és iróngyártás Aszfalt, kátrány, és rokoncikkek gyártása Vegyészeti szerek gyártása Egyéb vegyészeti cikkek gyártása 16,5 6,0 10,4 16,6 2,1 3,4 16,1 5,1 14,3 0,9 8,4 10,4 1,3 1,6 0,4 2,6 0,3 27,7 2,5 9,2 14,9 2,9 4,2 2,3 10,4 1,2 39,3 3,2 2,7 24,7 8,8 4,9 5,1 15,6 15,7 Ebből a táblázatból azonban nem vonhatunk le megbízható következtetéseket, mert a statisztika különbözőképpen csoportosítja az egyes iparágakat. így a háború előtti statisztikai felvétel külön tüntette fel a kőolaj finomító-telepek termelési értékét, 1921 után viszont a kőolaj finomító-telepek termelése együtt szerepel a világítógáz-gyártással, míg 1913-ban a gázgyártást az aszfalt- és kátrány-termeléssel együtt mutatja ki a statisztika. Továbbá 1913-ban a keményítőgyártás termelési értéke együtt van az enyv- és albumingyártás termelési értékével. 1921 után azonban a keményítőgyártást külön tüntették fel. 1913-ban a csontszénés műtrágyagyártás termelési értéke szintén külön szerepel a statisztikában, 1921 után azonban ennek termelési értékét a statisztika az enyv-és albumingyártás értékével együtt mutatja ki. Végül 1913-ban a vegyészeti szerek gyártásának értéke együtt szerepel az egyéb vegyészeti cikkek gyártásával, míg 1921 után a két iparág termelési értéke külön van felvéve. Az azonban megállapítható, hogy az első világháború után a vegyészeti szerek és egyéb vegyészeti cikkek gyártásának aránya jelentősen megnövekedett, és az ipari főcsoportban való részesedése 7,2%-ról 26,1%-ra emelkedett. Ez az iparág — különösen a gyógyszer-vegyészeti ipar -—versenyképes volt a világpiacon és jelentős exportot bonyolított le. A gyárak a háború után új gyártmányokat vezettek be. Szemléltetően mutatja ezt a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. újpesti gyár, amely már 1921-ben megkezdte — a régi eljárások tökéletesítése mellett új gyártási ágakat felvéve. — a szalicilsav, ecet, acetiloszalicilikum stb. gyártását, és a háború után berendezkedett a mezőgazdasági növényvédelmi, valamint állatgyógyászati készítmények gyártására is. 82 A vegyészeti iparba tartozó gyárak között a gázgyárak érték el a legnagyobb értékű termelést, ennek értéke az 1926. évben meghaladta 32* 499
