Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Hetés Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében = Vooruženie budapestskih rabočih na oborohy Vengerskoj Sovetskoj Respubliki 423-474

minden után érdeklődött, majd díszmenetben elvonultunk előtte és meg volt elégedve".

68 A budapesti Munkástanács döntése riadó volt a Keleti Hadsereg Parancsnokság vezérkari főnöke — Stromfeld Aurél számára is. A kora esti órákban Stromfeld kiadta azóta már híressé vált parancsát : „Az ellenséggel szemben a legerélyesebb ellenállást kell kifejteni!" — és néhány órával később részletes parancsot diktált, amelyben elrendelte Szolnok visszafoglalását. Stromfeld tehát egyrészt a front zilált helyzetét igyekezett rendezni, másrészt a már jelzett munkászászlóaljak fogadásáról és beosztásáról intézkedett. A mozgósítás addigi eredményeit a Forradalmi Kormányzótanács május 8-i ülésén Szántó Béla hadügyi népbiztos tömören így foglalta össze : ,,17 zászlóalj — 800 emberrel számítva — már elment — mondotta —, két zászlóalj holnap megy. 26 zászlóalj részben kiment, részben hétfőig kimegy. 20 üteg kiment már, további 20 üteg megy még ki, — ütegje 4 ágyúval számítva".

69 Ezalatt Hatvanban megindult a szervező munka : a zászlóaljakat ezredekké szervezték, megalakultak a Vörös Hadsereg munkásezredei, majd az ezredeket hadosztálykötelékbe vonták.

70 A 2. munkásezred — amint erre az előbbiek során rámutattunk — Kispest munkásaiból alakult. (Közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy a Hadseregparancsnokság május 8-án kiadott rendeletében úgy intézkedett, hogy a 2., 13. és 22. munkásezred eredeti kötelékében kerül a Vörös Hadsereg állományába. Ezredszámuk azonos maradt a budapesti ezred számával. Más ezredek új ezredszámot kaptak, tehát a Vörös Hadseregben megalakult budapesti munkásezred nem ugyanazt a számot viselte, mint a Budapesten maradt és ugyanannak a gyárnak munkásaiból alakult ezred.) A felszerelt ezred május 5-én éjszaka indult el Budapestről és három zászlóalja május 8-án Túra körzetében (Hatvan mellett) gyülekezett. Itt nyerte el végső szervezését és a 4. hadosztály kötelékébe osztották be. A 6. munkásezred felállítását a III/29. munkászászlóaljból május 8-án rendelte el a Hadseregparancsnokság. Ehhez csatlakozott Hatvanban az Istvántelki Főműhely által szervezett két zászlóalj. Szervezésének befejezése után három zászlóaljjal a 4. hadosztály kötelékébe sorolták be. A 7. munkásezred zászlóaljai május 7-én indultak el Budapestről, ekkor még mint a 32. ezred VII., VIII., IX. és X. zászlóalja. A VII. zászlóaljat a MÁV Bszaki Főműhely, a VIII. zászlóaljat a Ganz-gyár, a IX. és X. zászlóaljat pedig a MÁV Gépgyár munkásaiból szervezték. A Hadseregparancsnokság május 8-án rendelte el ezekből a zászlóaljakból a 7. munkásezred megalakítását és ezt beosztotta az 1. hadosztály kötelékébe. Az ezred III. zászlóalja a volt IV/29. zászlóaljból alakult. A 8. munkásezredet a MÁV Gépgyár munkászászlóaljaiból szervezték. Május 8-án I. és II. zászlóalja útban volt Gödöllőn keresztül 446