Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Hetés Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében = Vooruženie budapestskih rabočih na oborohy Vengerskoj Sovetskoj Respubliki 423-474

Hatvan felé. Ugyanezen a napon a III. zászlóaljat is útnak indították. Az ezred az 1. hadosztály kötelékébe lépett. A 9. munkásezred megalakítását május 10-én rendelte el a Had­seregparancsnokság. Az ezred I. zászlóalját a MÉMOSz szervezte, II. zászlóalját csepeli munkásokból alakították meg. Május 11-én az 1. hadosztálynak rendelték alá. A 11. munkásezred megszervezésére május 11-én került sor. I. zászlóalja budapesti cipészmunkásokb.ól, II, zászlóalja budafoki, III. zászlóalja gödöllői munkásokból állt."A 4. hadosztály kötelékébe osz­tották be, de május 19-től a 3. hadosztálynak volt alárendelve. A 14. munkásezred eredetileg 13. munkásezredként alakult május 6/8-án Apcz, Zagyvaszántó körzetében (Hatvan mellett). Három zászló­alját a Ganz-gyár és az Északi Főműhely munkásai alakították. Átszá­mozásáról egy május 9-i rendelet intézkedett. A 22. munkásezred 1/22. zászlóalja már április folyamán megala­kult és részt vett az áprilisi védelmi harcokban. Május 6-án Jászárok­szállásról Hatvanba irányítják, ahol csatlakozik a II., 111/22. zászló­aljhoz. Május 10-én beérkezett a IV/22. zászlóalj. E zászlóaljakból — csepeli munkásokból — alakult a végleges szervezés során a 22. munkás­ezred, három zászlóaljjal. Mind a 14., mind a 22. munkásezred a 4. hadosztály kötelékébe tartozott. A fentiekben leírt szervezéssel kapcsolatban a következőket kell megjegyezni : 1. Május első napjaiban megalakult a Vörös Hadsereg köteléké­ben is a 32. ezred. Nem nevezik munkásezrednek, de budapesti, munká­sokból szervezett zászlóaljakból állították fel. A 32. ezredben az I., II., III. zászlóaljat vasipari üzemek munkásaiból szervezték. 2. 1919. május 10-én a Hadseregparancsnokság 510/11. hdm. számú rendeletével az 5. munkásezred megszervezését is elrendelte. Knnek alapján az I. zászlóaljat a MÁV Gépgyár, a II. zászlóaljat buda­pesti postásokból kellett létrehozni. A szervezési rendeletet nem hajtot­ták végre, mert május 17-én hatálytalanították. A helyette kiadott új rendelet úgy intézkedett, hogy az I., II. zászlóaljat diósgyőri munká­sokból, a III. zászlóaljat a Ganz-Danubiusból és az Istvántelki Főműhely munkásaiból kell megszervezni. A május 30-i hadrend szerint a III. zászlóaljba beosztották a Tudor Accumulator gyár munkásait is. Július közepén újra átszervezték. A július 20-i hadrend szerint a következő zászlóaljakból tevődött össze : I., II. zászlóalja Salgótarján­ban felállított munkászászlóaljakból, III. zászlóalja diósgyőri menekült munkásokból, egy-egy százada a Ganz-Danubiusból, az Istvántelki Főműhely és a Tudor Accumulátorgyár munkásaiból. 71 Az 5. munkás­ezred tehát túlnyomó többségében nem budapesti, hanem vidéki munkás­katonákból állt. Az 5. hadosztály keretébe tartozott. 3. A május 10-én felállított 11. munkásezredet május 30-án újjá­szervezték : I. zászlóalját lajstromozott munkásokból (budapesti vas­447

Next

/
Oldalképek
Tartalom