Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Hetés Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében = Vooruženie budapestskih rabočih na oborohy Vengerskoj Sovetskoj Respubliki 423-474
katonákkal, hanem mint bajtársakkal is foglalkozzanak. A politikai megbízottak háttérbeszorítása tovább csökkentette az ezredek harcképességét. A munkásezredeket, megszervezésük mellett, ki is kellett képezni. 48 A célkitűzés — helyesen — ez volt, hogy minél gyorsabban fegyverrel bánni tudó szervezett katonai egységek álljanak rendelkezésre. Az első részletes kiképzési utasítás a következőképp határozta meg a munkásezredek kiképzésének célját : ,,A szervezett gyári munkásságot a fegyverrel való bánásmód, tűzharc, közelharc alapelveire a leggyorsabban megtanítani, hogy azok jól begyakorolt, fegyelmezett, használható fegyveres egységekké alakíthatók legyenek". 49 Az egyes egységek kiképzését délután folytatták, úgyhogy a termelésben fennakadás nem történt. Az első hetekben három délutánon két-két órát gyakoroltak, később, ha a gyakorlatok megfelelő ütemben haladtak, csökkenteni lehetett a megszabott időt. 50 Április folyamán még nem volt részletes kiképzési utasítás és ezért is elég gyengén folyt a kiképzés. Az április végére megszervezett 12 gyári munkásezred kiképzési foka igen alacsony volt. Később intenzívebben folyt a kiképzés, de a karhatalmi célok hangsúlyozása miatt arra irányult, hogy az ezredek karhatalmi szolgálatra legyenek minél előbb alkalmasak. Különösen az újonnan felállított munkásezredek kaptak határozottan karhatalmi kiképzést. A kiképzésre szánt idő szűkítése pedig károsan befolyásolta a kiképzés minőségét és egyoldalúvá tette azt. Alaki foglalkozásokban és céllövészetben merült ki a zászlóaljak oktatása. így a kiképzés elsekélyesedett annak ellenére, hogy parancsokban állandóan szorgalmazták. Májusban a munkásezredek parancsnoksága egyértelműen olyan utasítást adott ki, hogy a gyakorlati időt karhatalmi szolgálat begyakorlására kell fordítani. Hozzátehetjük még, hogy a várható díszszemlék miatt állandóan a díszszemlére való felkészülés szabta meg a foglalkozások menetét. Végeredményben tehát amit a kiképzési irányelvekből végrehajtottak, csak arra volt elég, hogy a gyári munkásezredek karhatalmi szolgálatot láthassanak el. Június folyamán sorozatos intézkedések követték egymást, amelyekben testet öltött a budapesti munkásezredek végső szervezési formája. Június 8-án a Budapesti Katonai Főparancsnokság a Vörös Hadsereg IV. hadtestévé alakult : egységeivel és szerveivel mint a hadrakelt sereg egy részét, közvetlenül a Hadseregparancsnokságnak rendelték alá. A IV. Hadtest feladatul kapta, hogy a főváros területén a belrendet és közbiztonságot fenntartsa. 51 Megjelent az elvi rendelkezés a Gyári Munkásezredek Felügyelőségének megalakításáról. De hogy a munkásezredek ne tölthessék be eredeti hivatásukat és ne legyenek a Vörös Hadsereg tartalékai, a rendelet kimondta, hogy a munkásezredek a jövőben csak az esetleges karhatalmi célokra vannak alárendelve a IV. hadtestnek. Végeredményben tehát ezeket a munkásezredeket kivonták a Vörös Hadsereg Parancsnoksága hatásköréből. 438