Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Hetés Tibor: Budapesti munkások felfegyverzése a Magyar Tanácsköztársaság védelmében = Vooruženie budapestskih rabočih na oborohy Vengerskoj Sovetskoj Respubliki 423-474

mutat Zámbory Gyulának levéltári hagyatékában talált feljegyzése is. Zámbory az alábbi sorokat a Hadügyi Népbiztosságról elhozott és ott az ajtaján levő papírtáblára jegyezte fel. (Feljegyzésének utolsó mondata erre vonatkozik.) ,,1919. április 6—8-a táján Krivátsy Gyula keresett fel Nyár utcai lakásomon s örvendezve beszélte el, hogy Hajós Béla százados, ki Mátyásföldön lakik, akár mint Haubrich, felszólítást kapott, hogy a Hadügyi Népbiztosság 51. osztályát, a munkáshadsereg szervezési osztályát, állítsa fel. Tőle kért tanácsot, hogy elvállalja-e? Azért jött hozzám, hogy megkérdezze, mit mondjon Hajósnak? — Mondd meg Hajósnak, hogy vállalja el, — de az új osztályba be kell vinni Mahr Bélát, téged és engem. Kimondottam továbbá Krivátsynak, hogy alig van mozgási lehetőségem, mert mindig „vörös detektív" van nyomomban. Ha bejutok a Hadügyi Népbiztossághoz, könnyebb lesz a helyzetem. Onnan jobban tudom irányítani a forradalom ellenes szervezkedést, így jutottam be a Hadügyi Népbiztossághoz s így szereztem ezt a rendfokozat megjelölés nélküli táblát, mely ott a szobám ajtajára volt kiszegezve". Hozzátenni csak annyit kell, hogy a megnevezett személyek valóban ott és úgy dolgoztak, amint Zámbory írja.

13 Meg kell jegyezni, hogy nagyon leegyszerűsítenénk a kérdést, ha a továbbiak során kiadott minden intézkedésben ellenforradalmi tevékenységet keresnénk. Ez — magától értetődően — nem lehetett így, mert egyértelmű, kifejezetten ellenforradalmi intézkedések esetén megfelelő ellenintézkedéseket lehetett volna tenni. De lehetetlen volt már csak azért is, mert az intézkedések jelentős része konkrét körülmények között született és a körülmények döntően befolyásolták a kiadásra kerülő rendeletet. Az események azt mutatják, hogy előrehaladás, jelentős lépés a munkásosztály felfegyverzése felé mindig akkor történt, amikor az ország külpolitikai helyzetében változás következett be. Befolyásolta a szervezési munka fellendülését Smuts tábornok budapesti útja, a román bojárhadsereg április 16-i támadása és a május 1-i katonai helyzet. Az április 16-án bekövetkezett román támadás után kiderült a budapesti munkásság felfegyverzésének jelentősége. Ez a támadás készületlenül érte az országot és a hadsereget egyaránt. Néhány napon belül világossá vált, hogy a Vörös Hadsereg akkori formájában nem képes ellenállni. Ezért a budapesti Munkás- és Katonatanács április 19-i ülése az ország munkásosztályához — elsősorban Budapest munkásaihoz — fordult. Az ülésen ismertették az ország katonai helyzetét, az antant támadás jelentőségét és annak várható következményeit. Kun Béla, az ülés szónoka, többek között a következőket mondotta : „Elsősorban a magunk erejére kell számítani, mert a nemzetközi proletárforradalom ugyan mellettünk van, de szükséges, hogy minden erőnket megfeszítsük addig, amíg elérkezik a nemzetközi proletárforradalom aktív segítsége. Az első feladatunk ez esetben az lesz, hogy mindenki, aki csak itt nélkülözhető Budapesten, aki csak nélkülözhető itt a központi igazgatásban, minden proletár, a proletariátusnak minden kép427