Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

szerepelt. Hasonlóan alakult a helyzet a Concordia malom és a Kereskedelmi Bank, valamint egyrészt az Erzsébet malom, másrészt a Pesti Hazai Takarékpénztár, az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár és a Földhitelintézet között.

103 A malmok és nagybankok között kialakult személyi kapcsolatok üzleti alapját a malomváltók megszerzése képezte, amelyek leszámítolása a bankoknak olyan fontos üzletágává növekedett, hogy különleges egyszerűsített eljárást alkalmaztak az elbírálásukra. Ugyanakkor a malmoknak is érdekükben állt váltóik akadálytalan leszámítolásának biztosítása.

104 A malmok és a bankok között kiépült személyi kapcsolatok jellegükben nem feleltek meg a későbbi finánctőkés kapcsolatoknak, de azok csíráit magukban hordták. .A malomvállalatok és a bankok közötti kapcsolatokat képviselő kereskedő tőkések a malom hasznán felül a bankok vagy takarékpénztárak hasznában is részesedtek, és a pénzkereskedelem jelentős forrása volt tőkefelhalmozásuknak. A nagyobb malomrészvényes — választmányi tag — kereskedők rendszerint különféle, a malom által szükségelt áruk szállítása révén kereskedői kapcsolatban is álltak a malommal, és kapcsolatukat gyakran a tőkés értelemben vett kereskedői tisztesség mellőzésével használták ki.

105 A túltermelési válság idején a malmok részvényei nagyobb részben gazdát cseréltek, az alapítók közül egyesek tönkrementek, mások megszedték magukat. A túltermelési válság a malomalapító burzsoáziát alapjában véve nem érintette ; a tőzsdekrach és a hitelválság azonban megváltoztatta pénztőkéik eloszlását, úgyhogy az a hetvenes évek második felében néhány kereskedő család kezén nagyobb mértékben összpontosult. Az egyes malmok vezetőségében az alapítók közül megmaradt, valamint az új tagoknak a csoportosulásából megállapítható, hogy a Concordia malom a Hatvany-Deutsch család kezére került ; az Erzsébet malom vezetőségében csak egyetlen jelentős pénztőkés, Kohner Károly maradt meg ; a Victoria malom alapítóinak sorában 1879-ben teljes őrségváltás következett be : az 1867. évi alapítók közül kizárólag a Herzog-család maradt meg a vállalat vezetőségében. A ,,L,uiza" malom régi vezetőségéből mindössze négyen maradtak meg, közöttük Wahrmann Sándor és a Strasser és König cég. Legkevésbé változott meg az Első Budapesti Gőzmalmi Társulat vezetősége, ahol a jövendő fináncoligarchiát az ekkor még ügyvezető igazgató Haggenmacher Károly képviselte. A budapesti nagy malmok tehát általában erősebb tőkések befolyása alá kerültek. A nagyburzsoáziának ebből a rétegéből származtak azok a nagytőkések, akik az osztrák tőke szövetségében az 1880-as évek folyamán mindinkább érdekeik szolgálatába tudták állítani a politikai hatalmat, s ebből a rétegből nőtt ki a magyar fináncoligarchia is.

106 A terménykereskedelem Budapestre koncentrálódása és a malomiparnak ezzel szoros kölcsönhatásban lejátszódó gyors fejlődése alapján, az 1850-es évek végétől 1880-ig terjedő időszakban bontakozott ki a 394