Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán = La topographie le developpement urbain a Óbuda (Vieux-Buda) médiéval 7-56

helyzetében. A XíV. sz. derekán a város éppen ezen a ponton kapta az első súlyos csapást. Előbb Visegrád,

163 majd Buda

164 lépett előtérbe, s 1343-ban a királyi székhely Óbudán teljesen megszűnt, avar az özvegy királyné, Erzsébet birtokává lett.

165 A királlyal együtt költöztek el az előkelők is, akiknek most már Visegrádon, Maroson vagy Budán volt házuk, ott vásárolták meg a szükséges cikkeket. A kereskedelem ennélfogva ismét megváltoztatta útvonalát, s a megyeri rév helyett most a jenői és főképp a pesti révet részesítette előnyben. Nem volt már szükség a megyeri révre és nem volt szükség Óbuda érintésére sem, a kereskedelem központja Buda lett, s ezzel a helyzettel — bizonyos mértékben — csak Pest tudott lépést tartani. A királyi székhely elköltözése és a vele együtt járó hanyatlás nyomai közvetlenül az óbudai vonatkozású anyagban is megállapíthatók. A XIV. sz. derekától a mohácsi vészig terjedő időszak óbudai vonatkozású oklevelei semmi nyomot sem tartalmaznak kereskedelmi kapcsolatokról, nagyobb arányú iparűzésről, hanem egyszerű mezőváros képét tükrözik vissza. Már a piac topográfiájának ismertetésénél rámutattunk arra, hogy a vezető szerepet a mészárosok játszották. Nem tekinthetjük a véletlenül fennmaradt oklevelek játékának, hogy míg egyetlen más bolthelyiségre — - a domus apotecariorum kivételével — nincs adatunk, addig a mészárszékekre viszonylag nagyszámú oklevél maradt fenn.

166 Nem lehet véletlen az sem, hogy a foglalkozást jelző nevek közt is a mészárosok többször szerepelnek.

167 Azt hisszük, hogy valóban ők voltak a legelőkelőbbek az óbudai piacon 1355 után, ami önmagában véve is fejletlen gazdasági viszonyokra mutat.

168 A mészárosok vezető szerepét erősíti meg a domus apotecariorum esete is. Tudjuk, hogy építésére későn, valószínűleg 1343 és 1369 közt kerülhetett sor, s a felmerült költségeket a királyné viselte. Apotecariusok azonban nem fordulnak elő, csupán egy bírói tisztséget is viselő „Patika" nevű család két tagját ismerjük.

169 Ha a klarisszák az épületet valóban kereskedőknek adták volna bérbe, akkor ennek a klarisszák viszonylag jól megőrzött okleveles anyagában valami nyomot kellett volna hagynia. Ismerünk óbudai polgárokat, akik a domus apotecariorum-ban végrendelkeztek, sőt ott is haltak meg, de a végrendelkező bérlő nem volt kereskedő.

170 Mindebből arra következtethetünk, hogy amikor Erzsébet királyné a házat felépítette, akkor már nem volt olyan pezsgő kereskedelmi élet Óbudán, amely ezt tényleg szükségessé tette volna. Ez a ház is túlzottnak hathatott az óbudai környezetben, mint ahogyan a prépostsági templom is annak tűnt a XV. sz. végén. Az oklevelekben előforduló polgárnevek érdekes felvilágosítást adnak a város lakosságának összetételére is. Igen kevés név áll ugyan rendelkezésünkre, de az iparosok összetételére és a vezető családok nevére vonatkozólag egyet s mást mégis elárulnak. Összesen 10 ipari foglalkozást jelentő latin és magyar elnevezés közül 2 mészáros, 2 ács, 1 szűcs, 1 vitripar, 2 cipész és valószínűleg két bognár („fenekező") található.

171 A foglalkozást jelentő nevek közt ezeken kívül csak a már említett 38