Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

Holländer Testvérek és Stern J. pesti nagykereskedőkkel, akik annak fejében, hogy Blum számukra 150 000 forintos vételáron elővételi jogot biztosított a malomra, a malmot átvevő, s azt kibővítő részvénytársaság alapítására kötelezték magukat.

39 1866 folyamán a két nagykereskedő össze is hozta a részvénytársaságot, amely 1867 januárjában tartotta alakuló közgyűlését.

40 A 750 000 frt alaptőkével létesült Blumféle gőzmalom rt. a malom vételára fejében Blum Jánosnak 300 000 frt névértékű részvényt adott, 398 000 frt értékű részvényt pedig a következő tagokból álló választmány vett át : Tschőgl János borkereskedő (1858-tól Pest város tanácsának tagja), Hirschler L,eon és társa, Stern Zsigmond, Kanitz Ármin, Rosenfeld A. pesti nagykereskedők, Machlup Adolf terménykereskedő és Römer Gyula szövetkereskedő, akik valamennyien szerepelnek a kereskedők 1856. évi jegyzékében. Az 1855 után bejegyzett kereskedők közül a Herzog M. ív. és társa, Ruhman M., Halperson és I^ewy és mások voltak a választmány tagjai. A malom üzemét egyelőre 16 járattal indították el. A negyedik budai malom, a Barber-fiaié 1864-ben leégett. A tűzvész után a malmot a biztosítási összegből újra felépítették, épületekkel ki is bővítették és 1865 végén a cég nevét Barber és Klusemannra változtatták.

41 1862-től 1866-ig tehát a korábban egyéni tulajdonban állt négy budai malom közül három részvénytársaságok tulajdonába került. A régebben fennálló malmok közül a Hengermalom az 1858—1863-as években elért igen nagy profit mellett, a túltermeléstől való félelme miatt csak lassan, óvatosan bővítette újratermelését, éppen csak annyira, hogy az újonnan keletkezett malmok termelőképessége mögött le ne maradjon. 1864-ben a 300 000, frt alaptőkét, az ekkor már túlnyomóan pesti kereskedőkből álló részvényesek új gőzgépek beszerzése

42 és a berendezés modernizálása céljából 450 000 frt-ra emelték. A malom termelőképessége és tényleges termelése évi 340 000 bécsi mázsára emelkedett.

43 1864-ben a Hengermalom osztaléka a korábbi 33%-röl 23,5%-ra, majd a következő években 16%-ra csökkent. 1866-tól azonban üzleti eredményei újra javultak, s 1867-ben fizette a fennállása óta legnagyobb, 40%-os osztalékot.

44 A vállalati forma terén a pesti malomiparban megindult átalakulással egyidejűleg a mind nagyobb alapterületet igénylő gőzmalmok telepítésében is fordulat következett be, 1862-től, amikor Haggenmacher Henrik malmát Pesten, a Hengermalom közelében építette fel, az utána keletkező malmok túlnyomó többségét szintén erre a területre, az akkor lipótvárosi külteleknek nevezett városrészbe telepítették. Már 1866-ban valóságos gyárnegyed emelkedett itt. „A Nádor-utca legvégén — írja az egykorú városismertető — kezdődik az ipari terület. A Hengermalom, a két Haggenmacher-féle malom, a Pest-Budai Társaság ftók-malma, a Tüköry-féle sörfőző, az üzemen kívül álló cükorfinomító, a I,ord-féle malom és gőzfűrész, a Neuschloss-féle gőzfűrész és végül a Pannónia gőzmalom egymás szomszédságában találhatók."

45 Egy pillantás az 366