Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422
Magyarország beolvasztása a sok nemzetiségű Habsburg-birodalom elnyomott nemzeteinek sorába és a feudális maradványok, mint Magyarország tőkés fejlődésének akadályai — a kereskedelem, fejlődése és a kereskedelmi tőke felhalmozása számára viszonylag kedvező általános feltételeket teremtettek, különösen az ipari tőkekoncentráció roppant korlátolt lehetőségeihez viszonyítva. A mindinkább - uralkodóvá vált szabadkereskedelmi irányzat és főleg a vámhatár megszüntetése Ausztria és Magyarország között kedvező volt a kereskedelem számára. Ugyanakkor azonban ugyanezek a tényezők — a felhalmozás meggyorsulása mellett— korlátozták a kereskedelmi tőke terjedelmét, amelyet nemcsak a hazai iparfejlődés elmaradottsága tett szűkebbé, hanem az is, hogy az 1850-es években a hazai kereskedő tőkések egyenlőtlen versenyharcban álltak az osztrák kereskedő tőkésekkel, akik nagyobb vagyonukra, a fejlettebb ipar által nyújtott szélesebb lehetőségekre, az érdekeiket szolgáló vasúti tarifákra, az abszolút kormányhatalom kivételező segítségére támaszkodva és az osztrák hitelrendszer felhasználásával, a magyarországi kereskedelem, különösen a terménykereskedelem jelentős részét ragadták magukhoz. A kereskedelem korlátolt, de viszonylag mégis kedvező általános fejlődési feltételei közepette, már az 1850-es években Pest és Buda kereskedő polgársága gazdasági és politikai téren lassan és fokozatosan, de szemmel láthatóan erősödött. Knnek jeleként tekinthető, hogy 1851-ben megalapították a Pesti Iyloyd társulatot, 1853-ban megindították lapjukat, a Pester Iyloydot, 1854-ben felállították a gabonacsarnokot, 1856ban Kereskedelmi Akadémiát létesítettek, s 1863-ban megnyílt Pesten a tőzsde. A már bemutatott Carlo Müller szerint : ,,Messze híres a pesti terménykereskedelem' ', Sok gazdag ember van Pesten, a „Kaufmannsstand" virágzik. A termény ina- és exportban Nagy forgalmat találsz itt. 1 Az abszolutizmus kormánya megszervezte az 1848 által kezdeményezett kereskedelmi kamarákat is. Bár a kamarák létesítésének főcélja az volt, hogy a birodalom egységét és a közbenső vámsorompók megszüntetését, „valamint az összbirodalom különböző részei közötti kapcsolatnak szorosabbá tételét szolgálja, 2 —ténylegesen a polgári átalakulás hasznára volt. A kormánynak érdekében állt a kereskedelmi kamarák létrehozása, mert a polgári forradalom korszakában meggyorsuló kapitalista fejlődés által felszínre kerülő és sokasodó gazdasági problémák megoldásához szüksége volt a gazdasági élet tényezőivel közvetlen és szervezett kapcsolat fenntartására. A pesti kereskedő burzsoázia viszont a kamara útján egységes érdekképviselethez jutott, ami ha korlátolt mértékben is, de növelte befolyását a kereskedelem fejlődését szolgáló intézkedésekért, vagy a kereskedelem fejlődését akadályozó intézmények ellen folytatott küzdelemben. 359