Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Szalatnai Rezső: Kempelen Farkas és az egyetem átköltöztetése Budára = Wolfgang v. Kempelen und die Verlegung der Universität nach Ofen 207-227

Kempelen Farkas gondoskodása Budán mindenre kiterjedt, s nem szűnt meg a terv szerinti utolsó szög beveréséig. Az új tanévet 1777. november 3-án nyitották meg a budai egyetemen, de az egyetemi épületek akkor még csak részben készültek el. A munka folytatódott az egyetem ünnepélyes megnyitásáig. Addigra — 1780. március 25-ére — Mária Terézia a magyar egyetem minden jogát, kiváltságát és alapítványait egybefoglaltatta s nevezetes diplomájában megerősítette.

25 Kempelen Farkas önzetlen fáradozásának az egyetem Budára költöztetése körül, úgyszólván semmi nyoma sem maradt néhány jegyzőkönyvi lapon kívül. A hazai tradicionalisták legjobbika volt a XVIII. században, jelentőségét mégsem ismerjük igazán. Az ő felvilágosult reformista magatartása, patrióta készsége, együttműködése a magyar szellemi élet legjobbjaival s nem utolsósorban összeköttetései a királyi udvarral s magával az uralkodóval tették lehetővé egyetemünk átköltözését Budára. Nemcsak hálával illik ezért gondolnunk Kempelen Farkasra, hanem hálánk kifejezéséről is illenék megfelelő formában gondoskodnunk — legalább azzal, hogy egy, a mainál jelentékenyebb utcát nevezünk el róla. JEGYZETEK 1 Hóman — Szekfű, Magyar történet. IV. 529—530. 2 Pauler Tivadar, A budapesti magyar kir. tudomány-egyetem története. I. 3 Pauler i. m. 112-121. 4 Pauler i. m. 114. 5 Stefan Zlatos, Z dejín trnavskej univerzity. Pamiatke trnavskej univerzity 1635-1777 Spolok Sv. Vojtecha. Trnava 1935, 94-97. 6 H óman —Szék fű i. m. IV. 530. 7 Jancsó Elemér, A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIII-ik században. Cluj-Kolozsvár 1936. 8 Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái. V. 9 Sas Andor, Kempelen Farkas. Megemlékezés egyéniségéről, hivatalnoki pályájáról és irodalmi működéséről születésének kétszázadik fordulóján. Magyar Figyelő. Pozsony 1934, II. 1 — 2. sz. 7 — 26. Sas műve a legszámottevőbb Kempelen-tanulmány, eredeti levéltári kutatások alapján készült, adatai megbízhatóak, s ösztönzők minden további Kempelen-kutatásra nézve. 10 Kőszegi Imre—Pap János, Kempelen Farkas. Bp. 1955, 61. 11 Szalatnai Rezső, Az igazi Kempelen Farkas. Élet és Tudomány. VIII. 17. 1 — 4. és Szalatnai Rezső, Kempelen, a varázsló. Regény. Bp. 1957, 371. 12 Sas Andor i. m. 13 Gálos Rezső, Kármán József. Bp. 1954. 28. Érdekes adatot idéz : Kármán József leveléből, melyet Markovicsnéhoz írt bécsi állás-tapogatózásáról, s végül Kempelenhez fordul „tanácsért és útbaigazításért". 14 Csóka J. Lajos, Bessenyei György és a bécsi udvar. Pannonhalmi Szemle 1936. XI. évf. 2. Jó adalék a bécsi udvarból elágazó magyar társadalmi életről, Grassné köréről, aki fogadásain vendégül látta a testőrírókat, s nyilván Kempelent is. 15 K. G. Windisch, Briefe ueber den Schachspieler des Herrn von Kempelen. Basel 1783. A füzet első kiadása azonban korábbi, 1773-ból való. Később megjelent Londonban angol fordításban is. Magyar fordítása Kőszegi—Pap i. m-ben. 16 Sas Andor i. m. és Benyovszhy Károly, Egykorú feljegyzések Kempelen Farkas pozsonyi tartózkodásáról. Magyar Figyelő, Pozsony 1934, II. 1 — 2. 27 — 30. Idézi Kempelen rendkívül érdekes levelét Pozsony város tanácsához a város 218