Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán = La topographie le developpement urbain a Óbuda (Vieux-Buda) médiéval 7-56
1213 körül kifejezetten ,, custodes regie domus"-ról emlékezik meg egy oklevél, ugyanitt „de familiis iobagionum, comitum videlicet et prelatorum ibidem cömmorantibus" is tudomást szerzünk. 43 Helyét azonban nem ismerjük, csupán két közvetett adat nyújt némi útbaigazítást. Az egyik adat az 1355. évi rendezés során merül fel. Bz az oklevél elmondja, hogy az akkori királyi vár a prépostság területén épült fel, s ezért évenként egy aranymárkát fizetett a prépostnak. 44 Ha az 1355ben álló királyi vár a régi királyi szálláshely területén épült volna fel, akkor aligha fizetett volna a király évi bért a prépostnak. Az 1355-ben álló királyi várnak véleményünk szerint éppen ezért nem az első királyi szálláshely helyén kellett felépülnie. Ebből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy ez a szálláshely valahol másutt, talán magában a városban (a beépített területen belül), annak is inkább a préposti városrészében állhatott. A másik adat még későbbi. 1368-ban I,ajos király a veszprémi püspöknek adományozta a királyi solymárok óbudai házait, s ezek a házak a prépostsági templom és az őr-, ill. olvasókanonok háza közt állottak. 45 Nem valószínű, hogy ezt a több házra terjedő objektumot az új, a város beépített területén kívül álló királyi vár megépítése után szerezte volna. Sokkal valószínűbb, hogy a solymárok az első (III. Béla által használt) szálláshely mellett épült házakban laktak, s beletartoztak a király szolgáinak abba a csoportjába, amelyről a már idézett 1213. évi oklevél is megemlékezett. A solymárok említése egyébként beleillik Frigyes császár vadászatának keretébe is. Mindebből következik, hogy az első királyi szálláshelyet a prépostság közelében kell keresnünk. Alátámasztani látszik ezt Rogerius, aki szerint a tatár betörés időpontjában IV. Béla ,,ad quandam villám, que Buda dicitur, super ripam Danubii positam, in qua consueuerat quadragesimam celebrare, pro eo quod dicitur locus communior, properavit". 46 Ez a szövegrész úgy is magyarázható, hogy a XIII. sz. elején meginduló építkezés akkor még nem fejeződött be, s IV. Béla még a régi (III. Béla által 1189-ben lakott) királyi szálláshelyet használta, vagy úgy, hogy Rogerius maga nem ismerte Óbudát, s a közhit még a régi, a városban álló királyi szálláshelyről emlékezett meg, s nem a város beépített területén kívül fekvő újról. A XIII. sz. elején, a század első harmadában új királyi székhely felépítésére került sor. Építésének terminus post quem-jét a város területének 1212-i eladományozása jelzi, terminus ante quem-je pedig a század dereka. Az új szálláshely építésének oka — amint arra már Csemegi rámutatott 47 — Esztergom és az esztergomi kiráfyi palota eladományozása volt. Ezt az épületet domus-nak, palatium-nak, aula-nak, sőt egy alkalommal castrum-nak nevezik. 48 Vár jellegét Rogerius nem említi, b ár az ásatások alkalmával megállapítást nyert, hogy a várfalon XIII. századi kőfaragó jelek voltak. A királyi vár a XIII. sz. folyamán átmenetileg székhelyként is szolgált. IV. I^ászló „continua residentia"-ról beszél 1288-ban, de erre mutat két közvetett adat is. Az egyik az, hogy a budai káptalan hiteles helyi illetékessége az ország egész területére kiterjedt, ami nem magyaráz15
