Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)
Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán = La topographie le developpement urbain a Óbuda (Vieux-Buda) médiéval 7-56
ható másként, mint úgy, hogy a király székhelyén működött. 49 A másik a budai márka fontossága, amely ugyancsak a királyi székhelyen működő pénzveréssel volt kapcsolatban. Ez a két közvetett adat megerősíti Ivászló király megjegyzését és azt a néhány királyi oklevél keltezést, amely bizonyosan Óbudára vonatkozik. 50 A királyi palotának pontos helyét is ismerjük. A mai óbudai református templom helyén állott, amint ezt az 1908 óta több alkalommal folytatott ásatások bebizonyították. 51 A palota helyével kapcsolatban itt még csak az oklevelekkel bizonyított tényt kell kiemelnünk, hogy ez az új palota a város határán belül, de a beépített terület határán kívül állott. 52 A XIV. sz. derekán kerül sor ennek a palotának nagyarányú átépítésére. Ha hihetünk a Katus asszony földjéről szóló okleveleknek, akkor az átépítést 1332—1373 közé kell helyeznünk, mert a föld első eladásakor a szomszédok közt a királynéi vár még nem szerepel, a második alkalommal azonban már megemlítik. 53 A várat 1343-ban Erzsébet királyné kapta meg, 54 aki haláláig nagyobbára Óbudán tartózkodott. Ettől az időponttól kezdve egészen a középkor végéig a vár a hozzátartozó jövedelemmel együtt a mindenkori magyar királyné tulajdona volt. Úgy látszik, a várkastélytól nyugatra fekvő terület a középkor későbbi folyamán sem került beépítésre, így a királynéi vár a beépített területen kívül feküdt. A királynéi vár XIV. századi kiépítése befejező lépése az uralkodói központ átalakulásának, amely Korszán vára honfoglaláskori használata után a királyi szálláshely, majd a XIII. sz. első felétől kezdve királyi vár formájában játszott szerepet a város középkori életében. 4. A budai káptalan Okleveles forrásaink közül első ízben II. Géza király 1148-ban kiadott oklevele említi meg a budai káptalant. Ez az oklevél elmondja, hogy azt az évi 360 pensât, amelyet I,ászló király a királyi jövedelemből utalványozott a káptalannak, a kamara kezelői a káptalantól elvonták, s ezért ezt a jövedelmi forrást II. Géza más forrásokkal helyettesítette. 55 A káptalan tehát már Iyászló király idejében fennállott, alapításáról azonban ez az oklevél nem mond semmi biztosat. Az alapításra vonatkozólag az eddigi irodalomban eltérő nézeteket találunk, s bár ennek a fejezetnek fő célja az, hogy a város topográfiai fejlődését vázolja fel, kénytelenek vagyunk itt röviden az alapítás problémájára kitérni. B. Szabó kapcsolta össze először 1935-ben megjelent dolgozatában a budai káptalan alapítását Fehéregyháza kérdésével. Véleménye szerint ,,az első magyar király (a kegyeletes sírhely gondozására) 1012-ben prépostságot és társaskáptalant állított fel", 56 vagyis az Árpád sírja feletti templom volt a budai társaskáptalan tulajdonképpeni temploma, s azt I. István alapította. Ezt a gondolatot 1941-ben Belitzky vetette fel újra, s megállapította, hogy a „királyi család ősének tisztelő
