Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán = La topographie le developpement urbain a Óbuda (Vieux-Buda) médiéval 7-56

piac pontos helyére vonatkozólag ismét csak találgatásokra vagyunk utalva. Némi támpontot nyújt az a kétségtelen tény, hogy a piac a királynéi városrészben keresendő, éspedig a klarissza kolostor közelében. A kolostortól délre már nem fekhetett a piac, mert az amfiteátrum és a kolostor között csupán két utcát (a mai Lajos és Kiskorona utcát) tételezhetünk fel, itt nagyobb tér számára nem volt hely. A piacnak tehát a kolostortól északra kellett feküdnie, de még a királynéi városrészen belül. A két főútvonalnak, a Lajos utcának és az esztergomi nagyút bekötőútjának is érintenie kellett a piacteret. Ezeknek a szempontoknak figyelembevételével a piacteret csak a mai Szentlélek térre tehetjük. Pontos helyét természetesen csak a jövő ásatásai dönthetik el. Mindez azonban nem csökkentheti annak a tételnek érvényét, hogy az óbudai városfejlesztő elemek közt a piac a XII. sz. végétől kezdve fontos szerepet játszott, fellendülése és korai hanyatlása a város sorsának fokmérője volt. 3. Fejedelmi központ — királynéi vár A városfejlesztő elemek közt fontos helyet foglalt el az uralkodói központ, amely a honfoglalástól kezdve a mohácsi vészig folyamatosan kimutatható Óbudán. A honfoglalásról szóló elbeszélés során írja Anonymus, hogy Óbudát egészen Százhalomig és Diósdig Korszán atyja kapta meg. Az e területen fekvő várat Korszán saját magáról nevezte el s a név Anonymus koráig nem ment feledésbe.

39 A krónikás elbeszélése alapján legújabban Györffy erősítette meg a régebbi kutatóknak azt a megállapítását, hogy a Korszán várának nevezett fejedelmi központ a déli amfiteátrummal azonos.

40 Ez az eredmény véleményünk szerint teljesen helytálló. A Györffy által is közölt határjárásokon kívül alátámasztja megállapítását az a tény is, hogy itt longobárd kincslelet került elő, ami az építmény népvándorláskori használata mellett szól,

41 valamint útelzáró jellege, mert ezen a ponton mind a rév felé vivő, Lajos utca helyén húzódó római út, mind az esztergomi nagyút forgalma pontosan ellenőrizhető volt. Nem tudjuk, hogy meddig játszotta Korszán vára a központ szerepét. Abból a tényből kiindulva, hogy sem az 1148-i oklevél, sem az 1189-i krónikás elbeszélés, de még Rogerius sem említi, arra kell következtetnünk, hogy aligha élhette túl a Megy er törzs terjeszkedésének időszakát, a királyság idejében pedig már biztosan nem volt központ jellege, mert különben a prépostsági templomot I. István nem a rév mellett, hanem valahol a vár közelében építtette volna fel. Korszán várának elhagyása és a középkorvégi királyi, ill. királynéi vár felépítése között eltelt időben is volt királyi szálláshely Óbudán, amelyről azonban még kevesebbet tudunk, mint Korszán váráról. Tudjuk, hogy 1189-ben Frigyes császár III. Béla vendégeként itt vadászott, s hogy a császár követe még egy fél évvel később is itt találta a királyt.

42 14