Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy István: A választó polgárság testülete Budán a XVIII. században = Die "Genannte Bürgerschaft" Ofens im 18. Jahrhunderts 139-166

bizonyítja, mely nem tudott megbirkózni a városi magisztrátus túlerejével, legfeljebb csak határozatlan, fontosabb célkitűzések nélküli ellenállást fejtett ki ezzel szemben. A ielsőbbhatósági beavatakozás és gyámkodás következménye lett az is, hogy az első komolyabb természetű és kimerítő utasítást szintén az 1722—23. évi királyi biztosi vizsgálat alkalmával bocsátották ki a választó polgárság számára. Ez az utasítás a későbbi utasítások számára is alapul szolgált. Az instrukciót a szószólónak adott esküforma előzte meg, amely sokban emlékeztet a szószólónak adott 1711. évi tanácsi instrukcióra. A szószóló esküjében kötelezte magát arra, hogy a város kiváltságait és szabadságjogait védelmezni fogja, nem tűri a város elleni titkos praktikákat, tárgyalásokat, ilyeneket, ha tudomására jutnak, a magisztrátusnak azonnal bejelent. A polgárság előtt jó példával jár, a közügyeket szorgalmasan ellátja, mégpedig személyi vagy nemzetiségi részrehajlás nélkül. A választó polgárság utasításait betartja.

41 A fenti esküszövegnél jóval részletesebb a communitasnak (így nevezi az utasítás a külső tanács és a százas polgárság együttesét) kiadott instrukció, amely természetesen a szószólónak, a communitas elnökének teendőit és hatáskörét is részletesen ismerteti. A kezdő mondatokból az tűnik ki, hogy a választó polgárság bizonyos tekintetben alárendeltje a tanácsnak. Az utasítás a továbbiakban részletesen ismerteti a választó polgárság működését. A város közönsége a város ügyeit érintő véleményét vagy kérelmeit a szószólónak adja elő. A szószóló a kérdéses ügyeket ismerteti a külső tanáccsal, vagy az egész választó polgársággal, amelyet a polgármester tudtával a városházának erre a célra kijelölt termében összehív, majd azokat a külső tanácsból a választott polgárság által erre a célra kijelölt 3—4 taggal együtt a (belső) tanácsnak félelem vagy dac nélkül, illő tisztelettel, de megfelelő határozottsággal, írásban vagy szóban előadja és kéri a tanács döntését. Ha magánfél beadványát a tanács nem megfelelően vagy késve intézi el, panaszát a fél a szószólónak adhatja elő, a szószóló a külső tanács vagy az egész választó polgárság bevonásával szorgalmazhatja a tanácsnál az ügy méltányos és gyors elintézését. Ha a tanács a külső tanácsot vagy az egész választó polgárságot fontos ügyben összehívja, 1 tallér (1,5 Ft) büntetés terhe mellett minden tagnak kötelessége megjelenni. A porciókivetésnek vagy a városi számadások ellenőrzésének az ügyével megbízott választó polgárnak megbízhatóan és pártatlanul kell eljárnia. A százas polgárság testületében a megüresedett tagsági helyre a város összpolgárságából a külső tanács jelöl 3 jelöltet és a 3 jelölt közül választja meg a választó polgárság az új tagot. A szószólói tisztség megüresedése esetén a külső tanács a saját kebeléből, esetleg a százas polgárságból jelöl 3 személyt s ezekből választ a választó polgárság (a külső tanács és a százas polgárság együtt). A külső tanács egy helyének megüresedésekor a külső tanács a százas polgárságból jelöl 3 személyt és ezek közül választ az egész communitas. A jelölésekre mindig ki kell kérni a belső tanács jóváhagyását is. Ha a tanács valakinek a jelölését kifogásolja, a külső148