Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán = La topographie le developpement urbain a Óbuda (Vieux-Buda) médiéval 7-56

Bors comes feleségének egy óbudai latin kereskedőnél kamatra elhelyezett 80 márkájáról tudunk,

26 1288 előtt a király Bana földet az óbudai , ,forenses"-nek adta át.

27 Jól kiegészíti ezt a képet az a kereken 500 darabból álló bizánci éremlelet, amely 1143—1195 között veretett és a kereskedelemben használatos pénzeket tartalmaz.

28 Az 1212-i oklevél a vásárvámot a budai prépostnak adományozta, s 1355-ben a prépost a vásárvám tényleges birtokában volt, de, erről lemondott és kárpótlásként Zala megyei birtokokat kapott.

29 A lemondást az indokolta, hogy a piac a királynéi városrészbe került, így a vásárvámot is a királyné szedette 1355 után. Úgy látszik, hogy a XIV. sz. derekán Erzsébet királyné által végrehajtott városrendezés során a királyné a piacot is rendezni kívánta. Erre mutat, hogy 1369-ben egy olyan épületet adományozott a klarisszáknak, amelyet saját költségén építtetett ,,pro statu et mansione apotecariorum".

30 Véleményünk szerint ez az épület egy olyan kereskedőcsarnok volt, mint amilyen ebben az időben már mind a külföldi, mind a hazai városokban megtalálható. Az ,,apotecarius"-nak nevezett kereskedőkről nem sokat tudunk, valószínűleg nem is lehettek túlságosan nagy számban, mert a fennmaradt oklevelek tanúsága szerint a piacon a vezető szerepet a mészárszékek játszották. 1369-ben a mészárosok részére a királyné külön privilégiumot adott ki, amelynek értelmében csütörtök kivételével csak a mészárosoknak volt szabad a piacon húst árulni. A húskimérés monopóliumáért a mészárosok évi 4 mázsa faggyút tartoztak beszolgáltatni, amelyből egy mázsa a királynéi várnagyot, 3 mázsa a királynéi várat, majd Erzsébet királyné halála után, végrendelete értelmében, az óbudai klarisszákat illette meg.

31 A piacon elhelyezkedő mészárszékek száma viszonylag igen nagy lehetett. Tudjuk, hogy a klarisszák,

32 az óbudai káptalan és több magános egy-egy mészárszékkel rendelkezett.

33 Az óbudai mészárosok monopóliumát szabályozó 1369-i oklevél még egy fontos adatot szolgáltat a piacra vonatkozólag, amikor elárulja, hogy csütörtök a hetipiac napja volt. Ezen a napon — általános országos szokás szerint — bárki árulhatott élelmiszert és egyéb árut egész napon át.

34 A hetipiac kialakulásának korát az óbudai városi levéltár pusztulása következtében nem tudjuk megállapítani, az oklevélből úgy látszik, hogy maga Erzsébet királyné engedélyezte a hetipiac tartását. A piactér „vásárhely" funkcióján kívül a város természetes központja volt. Az oklevelek tanúsága szerint a téren kút állott.

35 A teret körülvevő házak tulajdonosai a város vezető társadalmi rétegének tagjai voltak. Már Peterman óbudai bíró háza is itt állott,

36 a XV—

XVI. sz. egyik jelentős családja, a Futamot-család is ezen a téren lakott.

37 A háztulajdonosok közt nemesembereket és az óbudai káptalan tagjait egyaránt megtaláljuk.

38 Külső képét tekintve az óbudai piac városi jellegű volt, még a XVI. sz. elején is, amikor maga a város már falu benyomását keltette. Míg a piac kialakulását, későbbi fejlődését az oklevelek pontosan meghatározzák, s a piactér külső képére is vannak adataink, addig a 13